Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1969-02-28
/ ' f \ # V / - 2 -ít tagot vettek fel 1968-ban. Olyan oktatási intézményekben is megindult a pártáéit és 1968-ban, ahol hosszú évek óta nem volt tagfelvétel. Hivatali pártszervezeteink közül a rendőrség, Tanács pártszervezetei tervszerűen viszik a pártépitési munkát, bár ezeknél a pártszervezeteknél 5o ú-os a szervezettség aránya. Az egészségügyi pártszervezetek is sokat tettek az orvos párttagok arányának^ növelésére, de még mindig nem kielégítő. A másik kérdés a munkások számarányának alakulásával kapcsolatos. Jelentésünkből kitűnik, hogy dacára annak, hogy 1968-ban 45 fővel több munkást vettek fel pártszervezeteink, mint 1967-'>en, az újonnan felvett pár; tagokhoz viszonyítva 3 á-kal kevesebb a munkások aránya. ^Nem mindenütt kielégítő alapszervezeteinkben a fizikai dolgozók kozott végzett politikai munka. Fel szeretném vetni azt a kérdést, hogy vajon negatívan kell-e értékelnünk ezt a 3 á—os csökkenést. A munkások közül 2.2 szakmunkással és 24 betanított munkássá levettünk fel többet 1968-ban, mint az előző évben. A párt pol'i- I éf^s ! bikája, hogy felemelje a munkás osztályt az értelmiség színvonalára, csökkentse és megszüntesse a különbséget a város és a falu között. Erőfeszítést teszünk annak érdekében, hogy párttagjaink tanuljanak, rák; Sok fizikai dolgozó került ilyen formában ki a munkáskategóriaból. A kategorizálás alapján ezek a párttagok megszűntek a munkásosztály r* tagjai lenni ? Ezek az un. kiemelt párttagok mind csökkentik a munkások ynrrnvoE, ezt negatívnak nem lehet értékelni. Ez nem csökkenti, ez erősíti a munká. oszb ály, a párt vezető szerepét • Mindez nem mentesíti és ram mentesítheti pártszervezeteinket a pártépitési munkában v fizikai dolgozók irányának számszerű növekedésében rájuk háruló feladatoktól. HOZZÁ 2> ?■ Ó L k Z 0 K: Varga elvaársnő: i y * Epükét tapasztalatot szeretnék elmondani. A Kok.-ben olyan alapszervi ve na mos égek ke;l beszélte , ahol nem volt pártépítés. érdekes*tap ! e z t a la t o kra b et e u. s ze r • '! rZ ekben az a lapcsérvekbo n őm a zér t nem | volt párt épít és, .ért nem. jól végezték munkájukat, hanem a helyi .'.doüuságok úgy alakultak, él. a 4-es alapszervnél az átlag életkor ^ 1‘■ p’, írtveté, hogy ik nem tudna .c p:. rt építő munkát kifejteni. Ezek a fiatalok a él ;v? an Aonnaa bevonva, jól tevékenykednek, 2-3 év múlva lehet csak a párt építés szempontjából rájuk számijani. uLÉáyygb Risik példa. Az egyik szakszervezeti funkcionárius, aki ével ózó jól végzi Apukáját, számítót tok is arra, ho gy 'fog la lko znak vele partééit és szóvpon;; jábol. Az illető nem akar párttag lenni, azért, mert úgy érzi bök pt nem tud nyújtani, tudja, hogy a párttagság kötelez még több, még jobb, munkára. Hiába vet t'óíX.fel a pártépitési tervükbe, ezt az elvtársat-nem tudják meggyőzni. Nagyon jó tapaszt latoim voltakba vuna Cipőgyárban végzett ilyen irányú munkáról. T í e b e r elv b ár s n 6: A jelentést jónak,_reálisnak tartom, elfogadom. Az MPI-ben az alapszer.ek pártépitési tervek alapján foglalkoznak a párt építéssé 1. Nem mindig sikerül úgy, ahogy eltervezzük:, mert kiderül a foglalkozás folyamán, hogy érdemtelen a párttagságra. Természetesen ilyenkor nemé akadunk meg, hanem folyamabosan foglakozunk: a dolgozókkal," akik ugyan nincs nek o káderfejlesztésiétarvben, le munkájuk, magatartásul alapján érdememet, tartjuk a párttagságr; . A koderfejlesztési tervünket ó vónként rendszeresen e llenőrzi a Pl'. A munkásosztályt nem 7 r — 3 -WW#— " ® ^ — — — ' ——^~^ -----
