Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1966-05-26
"y -------------- ------- 1 — 5-----------------------"TF ----------------------r y ■■ < ■■ n ' ' 9 ' / ' '■-:£■£:'■ ry ’/y 4V/g.4 ' ;,”ü :y4ÜVg/'ü' ;'-: )■;tga y: 7/:/744y:': V.yi>!■■£''j 7-/ : •p7g:/'; >wiwffixw|iT;ntrrlfl^lnlWl)^i^)|\1l^'liwnl,^ Y ' , i ' /'JY. •' 4;.”-” /)' 4' ) | «*- 2 -Az Irányé Íveknek a gyakorlat i munkálj an való érvénye sulii sl időszakának még csak a kezdeten. vagyunk. Konkrét kezzelfóghUJó eredmonyékkol hatását még nem tudjuk lemérni, de már most tapasztalható, hogy;- pártszervezeteink munkája fokozott mértékben irányult az ideológiai kérdésekre, megnövekedett az 'é'rd'eklő0es~'az elmeleti rauiilcá iránti Tudatos an napirenden t a rTanák alapvetoen fontos ideológiai kérdéseket,- A KB. Irányelvei nagymértékben segítettek abban, hogy a pártszervezetek tevékenységében as ideológiai, a politikai munka megfelelő helyre kerüljön. Ez elsősorban a nagyobb pártszervezetek vezető testületéire vonatkozik. E megállapítást alátámasztják a munkatervek is. Pl. minden pártszervezet uúnkatervében szerepel a KB. Ideológiai Irányelveire -való visszatérés, PVB. üléseken és további pártfórumokon. 4' Az ideológiai munka kezd elsősorban formailag megfelelő helyre kerülni, • > ezt mutatja az is, hogy a szakszervezetek és KISZ szervezetek munkaprogramjuk kialakítása során törekedtek az Irányelvekből adódó feladatok beépítésére. Pl. a kerületi KISZ alapozervezctek 1966. január óta folyamatosan taggyűléseken /4 témában/ foglalkoztok különböző, az ifjúságot közelebbről érintő elméleti, ideológiai kérdésekkel._ A szakszervezetek pedig a politikai iskola, valamint a különböző tömegoktatási formái! keretei között végeztek ilyenirányú tevékenységet. A vezető testületek, elsősorban a PVB-ben az Irányelvek következményeképpen a gazdasági ós ideológiai munka egységét illetően jelentős szemléletbeli változás történt. A felsőszintű vezető testületek látják a gazdasági és ideológiai- politikai munka összefüggését. Ariikor az üzemi termelési feladatokat meghatározzák, vagy adott időszak /péld. éves tervek, illetve intézkedési tervek/ kidolgozására és értékelésébe kerül sor, törekednek’politikai- nevelő munkában is meghatározni a teendőket, pl, a gazdasági mechanizmus - ós ezzel kapcsolatos helyi politi- A kai és gazdasági feladatok. Ilyen törekvések vannak az-Egyesült Izzó, az MPI ós más nagyüzemi pártbizottságok munkátérveiben. Vagy, amikor a szocialista munkaverseny értékelésével foglalkoznak, nagy súlyt helyeznek a tudatformáló hatás fokozottabb érvényesítésére. Az alapszervek vezetőségeire még ez nem mondható. A szemléletbeli vált ozás' meg csak érlelődik. Bizonyara e*z”a cfec eírtrali zált alap szerve^ vezetőségi tagjainak állandóan-fejlődő elméleti, politikai képzettségével egyidejűleg fog kialakulni, A KB, Irányelvek hatása jelentkezik és erősödik a taggyűléseken is, beszámolókban és a felszólalásokban. Erre pártszervezeteink ösztönzést kapnak a felsőbb pártfórumok határozatai utján is, A közelmúltban napirendre került témák; az 1965* évi a II. 5 éves terv, az 1966, év feladatainak megvitatása során a dolgozók aktivizálására nagy súlyt helyeztek. A beszámolók igyekeztek a gazdasági feladatok politikai oldalára is rámutatni, a termelési eredményekkel politizálni. Az ár és bérintézkedésekről szóló korm•-nyrer.delót is, valamint a KB. 1965. dec. 8-i’ háíaroz’oíKnak isEíertUtese "során'a taggyűléseken elsősorban az életszínvonal alakulását vitatták, túlnyomórészt apróbb, naponként felmerülő kérdések és problémák kerültek előtérbe. I 44 | I ft . -----------------------------------------—------------------------------awj
