Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1966-05-26

; . £- 3 -Ez érthető - viszont mutatja, hogy párttagságunk egy része a gazdasági életünk alapvető koncepcióit még nem eléggé értette meg. Szükséges a gazdaságpolitikai kérdések a dolgozók számára érthető módon való ismer­tetése, magyarázása. Mégis elmondható taggyűléseinkről, hogy azok segitik a gazdasági szer­vező munka továbbfejlődését ós egyben a párttagság tudatformálásának fontos fórumai. A párttagság eszmei- ideológiai nevelését hivatottak szolgálni a maga­sabb szintű iskolai oktatáson kivül, a tömeges pártoktatás különböző formái, A pártoktatásban résztvevő párttagok aránya •••1962/63-hoz viszonyítva 1965/66-os oktatási évben 47,3 %-ról 52,3 %_ra emelkedett. Ezen időszak alatt azonban a párttagok aránya állandóan ingadozik, Az oktatáson be­lül lényeges eltolódás"következett be az igényesebb /gazdaságpolitika, világgazdaság/ formák irányába. Az oktatás eredményességét azonban gá­­.... tolják a szervezésben még mindig előforduló hibák ós az, hogy a propa­ganda anyagok nem veszik eléggé figyelembe a hallgatók ideológiai és szakmai előképzettségét, túl terjedelmesek, de nem elóg differenciálták. Pl. Marxista-Leninista Esti Középiskola programja. Az ideológiai- politikai munka fejlődése fejeződik ki abban is, hogy a brigádmozgalómban, a nunkaverseny mozgalomban résztvevő párttagok száma 1961-1965. végére 961-ről 2.618-ra emelkedett. Az alapszervezetek a gazdasági jellegű témák tárgyalása során rendszere­sen utalnak az ideológiai határozatokra, a•gazdasági feladatokat igye­keznek politikai oldalról is megközelíteni. Általában elmondható, hogy Pártunk VIII. kongresszusa, de különösen a KB, Ideológiai Irányelveinek megjelenése után erezhetően emelkedett a párttagság ideológiai aktivi­tása, de néhány a közelmúltban megjelent állami intézkedés hatására /pl, ár és bérintézkedések/ ez az aktivitás csökkent. Ez egyrészt kife­jezi párttagságunk elméleti felkészültségének ellentmondásosságát, más­részt ’ felhív ja figyelmünket ideológiai nevelő munkánk kcbaoly fogyató- 4^ kosságaira is. A legtöbb alapszervnél az ideológiai vonatkozású határozatok végrehaj­tása ma is csak szervezési kérdésekre korlátozódik, aránylag ritka, amikor a felmerülő elméleti összefüggések is kellő súlyt kapnak,0 legtöbb alapszervnél még nem sikerült eléggé elérni? hogy az elméleti kérdések tisztázása és alkalmazása az agitációs tevékenységnek fontos részévé váljon. , _ _ , A párttagok egy része nem ismerte fel, hogy az elméleti kérdések tisztázá­sa az osztályharc szerves részét képezi, azért előfordul, hogy olyan nézetekkel szemben sem lépnek fel kellő határozottsággal, melyeknek hibás voltáról egyébként meg vannak győződve. Páld.: a munkásosztály vezető szerepének lebecsülése, A parasztellenes kijelentések, a szo­cialista országok eredményeinek lebecsülése. Az elért eredmények ellenére általánosságban még mindig az a jellemző, hogy a gazdasági és ideológiai munka nem kapcsolódik kellően össze. Gyakran azonban még egyes pártáiapszorvek vezetőségei sem ismerik fel, hogy a magas színvonalú ideológiai munka nélkülözhetetlen feltétele az eredményes gazdasági munkának, l Y ü__------------------------­mis^i^»m!«it!fstamumm ■'■ ■•■:.■ :•-- ;yYYY.y ■„:■■ wy-y. y, ,/.■/”/ :;:Y,Ya;íY\/Yf.”).Y-;;.Yy..,y.?- ‘yüvy-y yá7 -7 :í[:V;£M; -t-úyü ">y - i

Next

/
Thumbnails
Contents