Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1960-10-31
mint 1956 előtt. Akkor nem voltak tapasztalataink most vannak. A fennálló jelenségek igenis majdnem törvényszerűen kellett, hogy jelentkezzenek. 1956 után a esi a haaalom meg szervezése volt. Vagyis a kommunista társadalom, munka s hat almunk mc, ..szilárdításának, megszervezésének módját kellett megragadni. Hogy a hatalmi helyzetet visszaállítsuk, volt az irány. A második feladat a szocialista xonadalmositas. Most ez a cél. A harmadik feladat a kulturális célok megvalósítása. Most azonban markánsabb formában a gazdasaga szervezés, ©pito munka jut ex*ve.oy.ee. Most nem a hatalmi helyzetet szilárdítjuk, az szilárd. A hatalmi helyzetet most jó gazdasági tevékenyseggel kell bővíteni. Meg kell néznünk, hogy jöttünk mi .létre, a kapitalizmus körxiyözebóbon, 0110írbmoncLtis s&tilt>0 inogj letfcüiüvg0• -13.i&Xitiu.1;. van, most arra kell mennünk, hogy a szocialista gazdasagot teremtsük meg. Fő feladat.a szocialista termelékenység fejlődése. Felvetették az elvtársak mi ezTAmult héten meg a jó munkáról beszéltünk, most meg már a hibák tömege kerül felszínre? Sok export kötelezettseget vállaltunk. De^nem mindig azt teljesítettük, ami számunkra a jövedelmező. Eboen nem csak éppen mi vágyunk a hibásak. 1957-58-ban gazdasági válság volt Európa szerte. Ez kedvezett nekünk, raerc az arak csökkentek a külföldi piacokon. Szerencsés volt szamunkra, mert deviza mérlegünk jól billent. 1959-ben az árak már kezdtek felfele menni. Mi is kezdtünk ráfizetni és. ez a ráfizetés 1960-ra már nagy mértékben ismix jelentkezett. Ez volt az egyik tényező. A másik: kezdjük visszafizetni adósságainkat az ellenforradalomból kifolyólag. Harmadszor: a mezőgazdaság kérdése, több ráfordítás volt szükséges, amint amennyit beterveztünk és kevesebbet kaptunk mint amit szintén beterveztünk. Begyűjtés helyett felvásárlás volt 1957-58-ban. Felvásárlás jött, a bajok nagy, része innét szárma .ott. A mezőgazdaság kérdéséből'jötb létre a feszültség legnagyobb része.^ A nemzeti jövedelem legnagyobb m.sze az ipar területéré van betervezve. Éppen ezért a KB. legelőször éppen az k"'' ipari vezető erőhöz, az iparvállalatokhoz fordul. Az üzemi munkásság és az üzemi értelmiség összefogása kell, mert ők fogják megoldani a feladatokat. Vagyis a feladatokat az üzemek oldják meg. Az első és legfontosabb dolog, hogy a munkásosztály érdekében dolgozzunk. A munkásosztály forradalmi célkitűzését kell szem előtt tartani. Nagyon sok esetben egy-egy munkasesóport érdekeit állítjuk szembe az egész munkásosztály érdekeivel. A munkásosztály érdekeit pedig az egész mm népgazdaság képviseli. Nézzük meg, miért van az úgy, hogy egyszer többét másszor kevesebbet foglalkozunk ezzel. 1956-ban nemcsak a munkásosztály hatalma, hanem azon kelül az üzemvezetők hatalma is meg lett támadva. Becsületes elvtársak csak úgy tudták megállni a helyükön,hogy engedményeket adtak. Jó emberek kezdtünk lenni. Most ennek vége. Most keménységre van szükség az egész,munkásosztály érdekédén,„fel kell tárni a rendelkezésre allo készleteket. Eajat tőkénkkel rendelkezünk és gazdálkodunk. Fel kell vetni a hibákat. Ez minden elvtárs feladata. Célunk az, hogy túl tegyünk az imperialistákon a munka termelékenységen keresztül. A normák felülvizsgálásának a kérdése. Három even keresztül nem hajtottuk vogre azt a határozatot, a saját határozatunkat. Elavult normáknál saját kárunkra dolgozunk. Fegyelem kell. A burzsoá é államban is szilárd fegyelem van, mely hatalmunk védelmét L /o_____ I
