Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1980-02-16

.; d cTddd! 44; teHrat444'044teÍ4te-;07-G^ 4444 \dd;j d■ v .:. 4 4 te; ' • ^- 64 -Pártunk XI. kongresszusa megállapította hazánkban népi államunkat, népünk szocialista vívmányait, minden állampolgárt védelmező törvé­nyes rend van, érvényesült és az utóbbi 4 év-ben tovább szilárdult a szocialista törvényesség. A megállapítás mellett a kongresszus határozatában a bűnüldöző szervek részére megjelölte azokat a felada­tokat, amelyek alapján az elmúlt 5 évben munkánkat kellett végezni. A feladatok rámutatnak arra, hogy államunk mindenkitől egyaránt meg­követeli az egész népünk érdekeit kifejező törvények megtartását, védi a törvényeink szerint élő állampolgárok biztonságát. A törvényt, a törvényességet a hatóságok, a gazdasági szervek ós az állampolgárok is minden körülmények között tiszteljék és tartsák be. A hatóságok a törvényes rend védelme, az állam és közbiztonság állandó javítása céljából szigorúan és következetesen lépjenek fel minden társadalom­ellenes magatartással szemben. Derítsék fel és a törvény szigorával büntessék a társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetőit, a spekulációt, a társadalmi együttélést sértő magatartást. A IV-XV. kerületi Ügyészség illetékességi területén nagymértékben hozzájárult a törvényesség biztosításához. Ezt támasztja alá a kerü­leti Ügyészség több éves tevékenysége, amelyet büntető jogpolitikai irányelvek érvényesítését szorgalmazta, mind a nyomozás, mind a bíró­sági ítélkezés egységesítése területén. A kerületi Ügyészség és más bűnüldöző szervek feladatainak megítélésé­nél figyelembe kell venni a kerület gyors fejlődését és azt, hogy je­lentős ipari központ. A szanálások, az uj lakások épitése kapcsán a lakosság mozgása, nagyobb munkaterületek több ldhetőséget adnak bűn­cselekmények elkövetésére. Mégis azt állapíthatjuk meg, hogy számsze­­rüségében az ismertté vált bűncselekmények nem jelentős mértékben emelkedtek, inkább a stagnálás a jellemző. Az elkövetett bűncselekmé­nyek kétharmada vagyon elleni cselekmény, amelyeknek túlnyomó többsége egyszerű megítélésű. 1978 óv végétől 1979 év elejéig történt ugyan jelentősebb büncselekmény-sorozat: Állami Áruház, közértek és az Újpesti OTP sérelmére, ezeknek a tetteseit a rendőrség azonban elfog­ta és a büntető felelősségrevonás folyamatban van. Lényegesen nem módósitotta a bünüzés helyzetét a befejezett építés területe sem, mert azt az eredményes rendőri munka megelőzte. A népgazdaság elleni bűncselekménynél az esetek többségét illetően a cselekmény tárgyi súlya kicsi volt, jelentős részükben szabálysértési áttételre került sor. Ügyészi kezdeményezésre az elmúlt években több nyomozás elrende­lésére került sor árdrágítás bűncselekménye miatt, olyan ügyekben, amikor az elkövető a jogszabályban megállapitot ágybérleti, albérle­ti dij többszörösét kötötte ki. A tanácselnök elvtárs szólt a lakáshelyzetről és arról, hogy ez mennyire szorító és égető probléma és ennek kapcsán egyesek kihasz­nálják ezt a helyzetet. Ezt a helyzetet szerettük volnq és szeret­nénk a jövőt illetően is visszaszorítani azzal, hogy a jogszabály adta lehetőségeken túl kikötött dij ne kerüljön ugy a bérbeadó zse­bébe ugy, hogy az ellenszolgáltatás nélkül maradjon, tehát az állami elvonás igényét érvényesítjük. Fokozottan figyelemmel kísértük ós ennek eredményeként a bíróság marasztaló ítéletet hozott. A társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítése érdekében az ügyészi felügyelet eszközeivel arra törekszünk, hogy ha lehetséges, már a nyomozás során lefoglalással, vagy zár alá vétellel az igény érvényesitéséb biztosítsuk. Erre azonban csak kivételesen van mód, y — ------------— — %— ^ r *v ~ ■■ i----------------------r--------------^ ♦ t ó 4 _ J

Next

/
Thumbnails
Contents