Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1980-02-16

mert az elkövetők jelentős részénél az okozott kár alacsony volta miatt ennek az intézkedésnek a szlikségessége fel sem merülhet, más elkövetőkénél pedig lefoglalható, zár alá vehető vagyon hiányában erre az intézkedésre nem kerül sor. A bűncselekménnyel szerzett ha­szon elvonására az ügyészség indítványt tesz minden esetben, amikor a törvényes lehetőség erre fennáll. Mint ahogy említettem az árdrágí­tás miatt indított büntetőügyekben ezek az intézkedések eredményesek is voltak. , , A társadalmi tulajdonban bűncselekményben okozott károk megteriteset más eszközökkel, pl. jogi eszközökkel is szorgalmazzuk, arai azt je­lenti, hogy az ügyész Írásban felhívja a sértett vállalatok, intéz­mények vezetőit tergyenek intézkedéseket a társadalmi tulajdont ért kár megtérítése érdekében akár perindítás utján, akár a már megítélt kár végrehajtási eljárás megindítása utján. Az erőszakos es garazda— jellegű bűncselekmények visszaszorítása és csökkentése érdekében tett intézkedések abban a tekintetben eredményesek voltak, hogy jelentősen nem nőtt e cselekményekszáma, de nagyobbarányu csökkenésről sem be­szélhetünk. Az elmúlt évek során váltakozó számban szerepelnek a sta­tisztikában e bűncselekmények. Ha figyelembe vészük, hogy az erőszakos bűncselekmények kísérője a tettlegesség, akkor feltétlenül ez az ja terület, ahol közösségi összefogással, társadalmi szinten történő törvénytiszteletre neveléssel kell eredményeket elemünk. A súlyos testi sértés, garázdaság és hivatalos személy elleni erősza­kos bűncselekmények miatt indított büntetőeljárások száma évente vál­tozó ugyan, azonban e bűncselekmény kategóriákban inkább a csökkenő tendencia érvényesül. Legnagyobb százalékban e büncselekményeknel áll­­pitható meg az alkoholos befolyásoltság, és az elkövetés helye rend­szerint vendéglők, italboltok és ezek környéke. Itt különösen nagy szerepe van azon rendelkezés maradéktalan betartásának, hogy a vendég­látó egységek ittas embert ne szolgáljanak ki. A közlekedési bűncselekmények száma kerületünkben 1975-óta növekvő tendenciát mutat, mert amig 1975-ben 57 ilyen ügyben indult büntető eljrás, addig 1978-ban 88 volt az elkövetők száma, de az emelkedés azóta is tart. Az ittas járművezetőkkel szemben az ügyek jelentős százalékában tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabására kerül sor, ami az elkövetőket érzékenyebben érinti az az, hogy az ittas jár­művezetés vétségének megállapítása esetén járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabására kerül sor, a rendőrkapitányságok a jogosít­ványt bevonják, a bíróság pedig ügyészségi indítványra minden esetben pedig eltiltja a járművezetéstől. Az uj Btk életbelépésével kapcsolatban ez ugy alakult, hogy a jármű­vezetéstől való eltiltás legkisebb mértéke 1 év. Egy év után pedig ismét vizsgát kell tenni. Sajnos nem ritka, hogy az elkövetők között párttagok is szerepelnek. A kerületi bűnüldöző szervek az elmúlt évek­ben egyre eredményesebben és megelőzés szempontjából hatékonyabban alkalmazzák a vádirat,vSdinditvány nélkülbiróság elé állítást. El azzal a lehetőséggel, hogy egyszerű ügyekben a cselekmény elkövetésétől számított 6 napon belül a büntető felelőseégrevonás megtörténjen. Az ilyen jellegű büntetőjellegü eljárások száma az elmúlt években folya­matosan emelkedett. Bz elsősorban arra vezethető vissza, hogy az ügyé­szi felhívások - írásbeli észrevétel alapján - a rendőrkapitányság illetékes vezetői felismerték e jogintézmény jelentőségét és fokozott figyelmet fordítanak az alkalmas ügyek kiválasztására. L_ tó J j- 65 -i

Next

/
Thumbnails
Contents