Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1980-02-16

követelményeket ia megfogalmazza az előbb említett uj nevelési-okta­tási dokumentum. S ezen a szinten a nevelés szocialista vonásait ké­ri szómon, vagyishogy az értelem fejlesztése mellett nagy súlyt helyez a magatartásban megnyilvánuló érzelmek kialakítására, fejlesztésére, a fegyelemre és a munkáranevelésre. Hogy e követelményeknek eleget tudjunk tenni tovább kell javítanunk az oktatás tárgyi feltételeit, bár mi itt Újpesten igazán nem panaszkodhatunk, ha a sorban felnövő uj, nagyszerű Iskolákat látjuk. Az uj dokumentum azonban korszerű pedagógiai techno­lógiát kiván és olyan eszközöket és eszközegyütteseket, ezek alkalma­zását a tanítási, tanulási folyamatban, amelyek együtt alakítják a tanulókban azt a tanulási technikát, amelyre a középfokú, majd felső­fokú tanulmányaikban szükség lesz és majd ez alapozná meg a permanens önművelés képességét is. Az említett eszközök és eszközegyüttesek megvásárlására kellő számban, a szűkös költségvetési keretek miatt még nem gondolhattunk. A közne­velés döntő tényezője a pedagógus. A KB határozata ugy fogalmaz: "szakmájukat magas szinten művelő, önállóan gondolkodó, magukat is továbbképző, a feladatokat fegyelmezetten megol­dó szocialista elkötelezettségű pedagógusokra van szükség.Ezt a magas­­szintü teljesítményt, követelményt teljesíteni nem tudjuk. Éppen ezért jó érzéssel olvastam a beszámolóban a pozitiv megállapítást, hogy a kerület pedagógusai felelősségteljesen dolgoznak. Ez az erkölcsi elis­merés, valamint a beszámolási idő&zakban a kitüntetések növekvő száma és az 1977-ben végrehajtott bérrendezés is valamennyiünk közérzetének javítása irányába hatott. Köszönjük. Meg kívánom említeni azonban, hogy a beszámolási időszakban súlyos problémaként jelentkezett a képesítés nélkül dolgozók magas száma, bár ez jelen pillanatban csökkenni látszik, valamint az, hogy a pályakez­dő fiataloknál tapasztaljuk, hogy még mindig nem sikerült egyeztetni a szak-tárgyi- és pedagógiai követelményeket. A képzés nem készíti fel eléggé a pályakezdő fiatalokat, ezt maguk is kritikusan megfogalmaz­zák: az ifjúsági mozgalomba való tevékenységre, a gyermekek szabadide­jének szervezésére és sok esetben a modern oktatási eszközök és mód­szerek használására sem. Mint általában nőket foglalkoztató munkahelyeken, igy a nevelőtestüle­tekben is nehezen megoldható probléma a kisgyermekes anyák tóvolléte, helyettesítésük csak esetenként oldható meg szakképzett pedagógussal. Az elmondottakhoz hadd tegyem hozzá, hogy a ma gondjai csak eredményeink tükrében látszanak élesebbnek. Ugy érzem helyes megállapítás, hogy qz uj dokumentumok kedvezően hatottak iskoláink belső életére. Az esztendők óta átalakulóban lévő pedagógiai gyakorlat ujabb lendületet adott. Ez kifejezésre jutott az iskolák külső kapcsolatának gazdagodásában ós ér­ződik az iskolák hangulatán, ahol ismét van lelkesedés. Nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy az uj bevezetéséhez türelem kell és egyben türelem kell az eredmények megállapításához is. Törekvéseink az uj dokumentumok bevezetése után is a művelődési esély­­egyenlőség megteremtésére irányulnak. A XI. kongresszuson elfogadott program a század végéig megjelöli döntő fontosságú céljainkat, ezek között a társadalmi egyenlőtlenséget fokozatos felszámolásának céljait is, igy azt is, hogy a társadalom különböző rétegeihez tartozó gyerme­kek egyenlő eséllyel indulhassanak a munkamegosztás különböző pontjain végzendő munka- és közéleti feladatok, a személyes érvényesülés irányába. tó________________________________4 __________________________- 57 -

Next

/
Thumbnails
Contents