Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1980-02-16

wem««<wunmKW»*imuc MiWWgBawiii) Iirjiiw—i rnammi ^ - 58 -Társadalmi fejlődésünk eddigi tényei megteremtették az alapot ahhoz, hogy a művelődési esélyegyenlőség fokozatos megteremtése mozgositó erejű gondolattá váljék. Tudjuk, hogy csupán az iskola eszközeivel ezek az esélyegyenlőségek meg nem teremthetők. Segitségiil szeretnénk tehát hivni az iskolával való együttműködésre serkenteni munkánk e területén is. Az iskola feladatai nyilvánvalóak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy három területen: az anyanyerlvi kultúrában, mely minden művelődés alapja, a matematikai gondolkodásban, ez a műszaki ismeretek elsajátí­tásának nyelve és az idegen nyelvek elsajátításában van a legnagyobb különbség egyénileg is és réteg-specifikusan is egyermekek között. E három tárgyban az iskola nemhogy konzerválja, de sajnos jelen pilla­natban még sok esetben erőteljesebbé is teszi ezeket a családi környe­zetből hozott hátrányokat. Az iskoláknak ezeket a kommunikációs képes­ségeket kell fejleszteni egyenletesebben, tudatosabban a jövőben. Amikor a művelődési esélyegyenlőtlenségek csökkentésének egyik fontos eszközéül a pedagógiai tevékenységet mondom nem tagadhatjuk, hogy mindez konkrét gazdasági keretek között forog és fejti ki hatását. Megfelelő munkával, nevelőmunkával, szervezeti intézkedésekkel az iskola csökkentheti ezeket. Abban is határozott az álláspontunk, hogy a hátrányok felszámolásában csak akkor lehet esélyünk, ha azokat már kisgyermek korban kezdjük oszlatni, igy óvódáskorban az iskola előké­szítés során a differenciált iskolakezdéssel, majd a tankötelezettségi törvény nemcsak formális teljesítésével. Nevelők mi bízunk a társadal­mi szervek és a szülői ház segítésében, együttműködési készségében, hogy azt a közoktatáspolitikai programot magukénak vallják, segítik, támogatják. A kommunista szülőktől azt várjuk, hogy munkahelyeiken vegyenek részt a szemlélet formálásában, hogy a felnőttek becsüljék meg az iskolában szerzett tudást, fokozzák a felelősségérzetet a tehet­séges gyerekek iránt. Igazolják jó példájukkal, jó tapasztalataikkal, hogy a szülő is képes ellenőrizni gyermeke tanulását, észre tudja ven­ni nehézségeit és fel tudja hivni adott esetben arra az iskola figyel­mét. Atapasztalat erejével bizonyítható, hogy a szülők közössége az iskolával együtt képes a legnagyobb intenzitással, a társadalom erejé­vel hatni azokra a szülőkre, akik ma még nem látják a tanulás szük­ségességét és nem érzik magukat teljes mértékben felelősnek azért, hogy gyermekeik elfoglalják a helyet a társadalmi munkamegosztásban, ahol képességeik maximumát nyújtva még jobban szolgálhatják társadal­mi rendünk fejlődését'. Csak néhány fontos, valamennyi iskolát érintő kérdésről szóltam. Nem említettem legrövidebb időn belül végrehajtandó feladatunkat, hogy minél előbb fel kell készülnünk a megnövekedett létszámú gyermekek fogadására. E feladat szempontjából is és az 1972-es junius KB határozat, valamint az irányelvekben megfogalmazott tennivalók egységes értelme­zésére, határozottságra, rugalmasságra lesz szükség az együttes cselek­vésre és a határozat következetes végrehajtására. Kozák Tiborné elvtársnö. a kerületi PVB tagja, az Újpesti Cérnagyár küldötte: Tisztelt pártértekezlet! Kedves Elvtársak ! Elvtársnők ! A kerületi Pártbizottság beszámolójával, Somogyi elvtárs kiegészítő­jével, a XII. pártkongresszus irányelveinek összefoglalójával egyet-L — — =J

Next

/
Thumbnails
Contents