Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
tározat végrehajtásának eredményei a beszámoló jelentésben is jól tükröződnek. A közoktatás, köznevelés eredményeit, de fogyatékosságait is mindennapi életünkben, társadalmi gyakorlatunkban, a termelésben is szóváteszik. Foglalkoztatják ezek a kérdések a pedagógia, szochiológia és más tudományok képviselőit, a szülőket és nem utolsó sorban tanulóinkat. Az általános iskolai hálózat működése társadalmunkban közügy, hiszen kihat a politikai közhangulat alakuláséra, s egyik feltétele az itt hozzászólásokban már olyan sokat emlegetett gazdasági fejlődésnek is. Mi pedagógusok is ugy látjuk, hogy e kérdések jelentőségüknél fogva méltán állnak a közérdeklődés homlokterébe, különösen most, hogy a demográfiai hullám eléri az általános iskolát és igy a nevelés Ugye milliók, felnőttek ós gyerekek életére kihat. Szocialista társadalmunk fejidősével párhuzamosan bővültek az iskola feladatai, differenciálódtak a pedagógiai módzserek,az oktatási formák és egyre határozottabban körvonalazódtak az iskola szociális funkciói az egósznapos foglalkoztatottság igénye. A mi kerületünkben 7.780 általános iskolai tanulóból egésznapos foglalkoztatásban vesz részt 3*836 - 49 %• A jövő tanévre a fővárosi célkitűzések alapján ezt 60-65 %-ra kell emelnünk. Óriási változások résztvevői vagyunk, hiszen az általános iskolákban az 1978/79-es tanévtől kezdve fokozatos bevezetéssel,uj nevelési, oktatási tervet alkalmazunk. Ennek a kidolgozására is az előbb említett KB határozat alapján került sor, hiszen a határozat megállapította, hogy oktató-nevelőmunkánk javításra, korszerűsítésre szorul, az iskola belső életét, az oktatás-nevelés tartalmát, módszereit korszerűsíteni kell. Ennek szellemében és koncepciójában az általános iskola célja az, hogy megalapozza a szocialista ember személyiségének az ismeret, világnézet, magatartás egységében történő kialakítását. Tehát nyújtson korszerű, továbbépíthető alapműveltséget, alakítsa a dialektikus és történelmi materialista világnézet alapjait, fejlessze a szocialista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat, alapozza meg a politechnikai műveltséget, tegye őket képessé az esztétikum befogadására, megteremtésére, megóvására és testileg, szellemileg egészséges ifjúságot neveljen. Az iskola alapozó szerepét jelenti továbbá az is, hogy hatást gyakorol a közösségi, közéleti a munka és szabadidős tevékenységre, kialakítja az állandó önnevelés, önművelés igényét, esetleg készségét, a gondolkodáskészséget fejleszteni bizonyos tekintetben a probléma megoldásban és a fizikai munkára nevelést, a rendszeres, pontos feladatvégzés szokásainak kialakításával biztosítja. E célok megvalósítása nemcsupán az általános iskola feladata. Ebben szerepet kapnak az iskoláskorú gyerekre ható különböző nevelési tényezők, elsősorban az ifjúsági mozgalom és szintén óriási súllyal a család, melynek sajátos feladatait és felelősségét az iskola nem veheti át, itt a felelős nevelőtársak egyenrangú viszonyáról van szó és sorolhatnám tovább az üzemeket, a közművelődési intézményeket, a tömegkommunikáció eszközeit. Tehát az iskola a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését, az iskolán kivüli tényezők együttműködésével, a velük való tudatos, tervszerű munkamegosztással érheti el. Természetesen, hogy a feladatok koordinálására az iskola hivatott. Az együttműködés szervezése, tervezése, hatékonyságuk folyamatos figyelemmel kisérése, a nevelés szempontjából nem kellő hatású akciók kiszűrése az iskola feladata. Az általános iskolát végzett tanulók iránt támasztott társadalmi tó fo---------------------------------------p4 ®|ÍlflÍlllÍ!ifci!Éi!S^- 56 -
