Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
' 0©' i i íM,, tel I "' 70®0g , |g|0 ;,' I ság a káderek nevelésének, képzésének továbbképzésének, munkájuk rendszeres és sokoldalú értékelésének nagy fontosságot tulajdonított. A kerületi pártmozgalom kádermunkája összességében eredményes volt. A/ irányító pártszervek és a pártszervezetek a párt politikáját értő és azért dolgozni kész káderek kiválasztásával, funkcióba állításával igyekeznek a pártmunka színvonalát javítani. Azokat a párttagokat javasolták választott funkciók betöltésére, akik a munkaterületükön a legalkalmasabbak a feladatok elvégzésére, akik politikai, elméleti felkészültségük, a pártmunka és a terület ismerete alapján eredményesen képesek dolgozni a pártmunka különböző szintjein. ém A választott párttestületek szociális összetétele kifejezi az adott terület párttagságának összetételét. A különböző választott testületekben megfelelő számban jutnak szerephez és dolgoznak fizikai munkások és nők. A fiatalok, funkcióba állításánál még mindig megtalálható az indokolatlan bizalmatlanság. A fiatalok tapasztalatlanságára hivatkoznak, figyelmen kívül hagyják az ifjúsági mozgalomban végzett politikai munkát és az ott szerzett tapasztalatokat. A választott tes tülcti tagok között növekszik a pártiskolát, MLEE-et és felsőfokú politikai iskolákat végzők száma. A pártszervezetek igyekeznek olyan párttagokat bevonni a pártmunkába, akik már funkcióba állításuk előtt megfelelő politikai képzettséget szereztek. A választott párttisztséget betöltő személyek önként és szívesen vállalják megbízatásaikat, a párttagság bizalmának jeleként megtiszteltetésnek érzik megválasztásukat. Esetenként azonban a megválasztás után problémák jelentkeznek, amelynek oka alapvetően, hogy a párttagok egy része nincs kellően felkészítve a vállalt funkcióra, nem ismertetik velük, hogy a javasolt funkció milyen elfoglaltságot jelent, mik a funkcióval járó konkrét feladatok, követelmények. Megállapítható azonban az is, hogy a párttagok egy része nem szívesen vállal pártfunkciót. A választott funkció több kötöttséggel jár és a párttagok egy része szívesebben vállal olyan megbízatásokat, amelyek nem igényelnek állandó lekötöttséget. Pozitív, hogy az elmúlt pártválasztáskor a vezetés összetételében kialakított helyesarányok a közben bekövetkezett személyi változások során sem romlottak. Az alap szervezeti titkárok 35,3 százaléka, az alapszervezeti vezetőségi tagok 34,6 százaléka cserélődött ki a két választás között. Ezek az arányok az elmúlt időszakban is hasonlóak voltak. A cserélődés oka általában a munkahely változás, az aktivisták nem kellő felkészítése, életkor, fáradtság, betegség, más elfoglaltság. Az üzemi pártbizottságok és pártvezetőségek hatáskörébe tartozó káderekkel való törődés rendszeresebb. Ennek elsősorban objektív okai vannak, miután a kádermunka végzésének feltételei ezeken a területeken biztosított. Megállapítható azonban az is, hogy az MSZMP KB 1973. novemberi határozata után a kádermunkában jelentős fejlődés mutatható ki minden területen. Érvényesül az a helyes szemlélet, hogy a kádermunka ncm reszort tevékeny ség, a káderekkel való foglalkozás ncm kampányfeladat, hanem a tudatos, folyamatos vezetői tevékenységnek szerves része. Az üzemi pártbizottságok cs pártvezetőségek megfelelően élnek döntési, hatásköri jogaikkal és ismerik a hatáskörből adódó felelősségeiket is. A káderhatáskör gyakorlását a pártirányítás, a pártellenőrzés fontos eszközeként kezelik. A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy a pártalapszervezetcknek to vábbi segítséget kell adni, biztosítani a feltételeket, hogy véleményezési jogkörük 46 l I u' ü aRBBE}: . ■ mSm j v ~ ■ hí i mm* n " <
