Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
I I '"unkában maradéktalanul megvalósuljon. Meg kell szüntcttni azt a heycn ént még meglévő gyakorlatot, hogy a gazdasági vezetők nem, vagy csak utóag -éri 1 az alapszervezetek vezetőségének véleményét a területükhöz tartozó és véleményezési hatáskörbe vont személyek ügyeinek intézésekor. A felsőbb és az üzemi pártszerveknek is minden esetben igényelni kell az alapszervezetek véleményét káderkérdések eldöntése előtt. ,.. .. Mc8á'lapithato, hogy javult a pártszervek és szervezetek káder munkája, különösen a parton belüli kádermunka és káderhelyzet. A beszámolási időszakban a kádermunkát a tervszerűbb, céltudatosabb tevékenység jellemezte. A kádermunka tetvszerűségc az alapszervezetekre is jellemző. A káderutánpótlási cs képzési tervekben megfogalmazták, hogy főleg a munkások, a nők cs az arra alkalmas fiatalok köréből kell az utánpótlás biztosítását, nevelését, képzését végezni. Jellemzővé vált, hogy a párttisztségekre tervezett személyeket még a beállítás előtt képezik, felkészítik. A funkcióban lévő káderek politikai és mozgalmi továbbképzésre, nevelésre is nagyobb gondott fordítanak. A gyakorlati patt munkában a káderek nevelésének sokoldalú módszerei alakultak ki. A munka során a kerületben a kádertartakékok szélesebb bázisa alakult ki. A munka eredményességét igazolja, hogy a XII. kongresszus előkészítése során a kerületi pártmozgalom rendelkezik kellő számú vezetésre alkalmas, megfelelő politikai felkészültségű káderrel. As állami személyzeti munka pártellenőrzésc megfelelő. A munka tartalma cs színvonala javult. A párt káderpolitikai elvei érvényesülnek az állami személy- I zeti munkában. A pártszervezetek érzik felelősségüket a személyzeti munka ellenőrzésénél, segítésénél. A hatáskörök kialakításában, a hatáskörbe tatozó személyekkel való foglalkozásban a párt, az állami és a gazdasági szervek vezetőinél általában összehangolt tevékenység folyik, esetenként azonban előfordul párhuzamos, vagy egymást keresztező intézkedés, a nem megfelelő egyeztetés is, pl. isko' mjl/ láztatás, kitüntetés esetében. Általában a káderek beállításánál munkájuk, magatartásuk megítélésénél a politikai felkészültségük, kiállásuk, a szakmai rátermettség, képesség, valamint a vezetői készség egységes és sokoldalú értékelése szerepel. Tapasztalható azonban, hogy a szakmai káderek beállításánál a politikai kövelcmény nem mindig megfelelően kerül megítélésre, a szakmai követelmény előtérbe kerül. A káderek minősítésének rendszere kialakult. A minősítések többsége megfelelő időben és színvonalon történik. Azonban a minősítésekkel szemben még nagyobb felelősséget és igényességet kell számonkénti. A kerületben dolgozó párt, tömegszervezeti, állami és gazdasági vezetők döntő többsége megfelel a munkakörének betöltéséhez kívánatos politikai és szakmai követelményeknek. Szükséges azonban, hogy a vezetők tudtosabban törekedjenek a vezetői ismeretek mélyebb elsajátítására, a szocialista vezetői magatartás tudatos fejlesztésére. Javult az utánpótlás kiválasztása, felkészítése, nevelése. Azonban mind a párt kádermunkájában, mind az állami személyzeti munkában nagyobb figyelmet szükséges fordítani az utánpótlás és mindenek előtt a tehetséges munkások, fiatalok nevelésére, felkészítésére. A tehetséges fiatalok vezetői funkcióba állítása ncm a kívánt mértékben és nem a lehetőségek szerint valósul meg. Ezért minden vezető a tőle elvárható felelősséggel foglalkozzon a fiatalokkal, képességeiket segítse kibontakoztatni. A meg meglévő helytelen, szubjektív 47
