Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
anyagmozgatás gépesítése.) Jelentősek azok az intézkedések is, amelyek a dolgozók védőruha és védőfelszerelések ellátása és korszerűsítése terén tettek. Az intézkedések megvalósulását a társadalmi szervek folyamatosan ellenőrzik. A beszámolási időszakban a vállalatoknál - az igényeknek megfelelően - biztosították az üzemi étkeztetési feltételeket. f SS#' ’Jg,' Ma már a vállalatok a munkaerő utánpótlást csak a környező településekről tudják biztosítani. A munkás szállítására fordított összeg kb. io százalékkal ma, gasabb lesz a tervezettnél. Az anyagi erőfeszítéseken túl a vállalatok szamara más 'm! jellegű problémát is felvet ezeknek a dolgozóknak a helyzete. E dolgozóknak egy része nehezebben szervezhető, politikai és társadalmi tevékenysége, aktivitása ma még viszonylag alacsony. Számuk növekedése viszont szükségessé teszi, hogy a jövőben a párt és társadalmi szervezetek fokozzák a velük való politikai fog'jffl ! A vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek, dolgozóik, lakásproblémáinak, megoldására. A megemelt támogatás - az építési költségek emelkedése ellenére - lehetővé tette, hogy az új lakáshoz jutó dolgozók száma növekedett az előző tervidőszakhoz viszonyítva. 1976-1980 között kb. 3000 dolgozó kap lakástámogatást. A kerületi vállalatok jelentős része rendelkezik saját üdülővel és több vállalat üdülőt bérel. Az üdülési lehetőségek elosztása terén a tervidőszakban javult a társadalmi ellenőrzés és főleg a nagycsaládos dolgozók részesültek előnyben. A vállalatok részéről a gyermekintézmények fenntartása (óvoda, bölcsőde) nemcsak gazdasági érdeket jelent, hanem egyben politikai jellegű feladatokat is ró a vállalatokra. A vállalatok cs a gyárak többsége ezt a feladatot vállalja és anyagi erőfeszítésekkel hozzájárul a gyermekintézmények fejlesztéséhez. Azok a vállalatok, amelyek nem rendelkeznek saját intézménnyel, különböző hozzájárulásokkal nyújtanak segítséget dolgozóiknak. Jelentősen emelkedtek a sport és kulturális ráfordítások. A dolgozók jövedelmének alakulása a tervezettnek, megfelelően alakult. A fizikai munkások átlagkeresete 1979 végén 3.500.- Ft/fő, az alkalmazotti állomány keresete 4.300.- Ft/fő, az 1975 évi átlagkeresetekhez képest 25 százalékos, illetve 19,4 százalékos keresetnövekedést jelent. Az elmúlt évek során eredményeket értünk, el az üzemi demokrácia gyakorlati megvalósítása és fejlesztése terén. A vállalatok, a kormány és a SZOT együttes határozata alapján újra szabályozták az üzemi demokrácia fórumrendszerét. Elősegítette a fejlődést a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének tisz-Itázása. Ma már a gazdasági vezetők többsége igényli a szakszervezeti bizalmiak támogatását, segítését. Az üzemi demokrácia rendszerében növekedett a dolgozók közvetlen részvétele, s ezen keresztül a közvetlen munkaterületüket érintő kérdésekkel részletesebben, aktívabban foglalkoznak, s nőtt a tulajdonosi szemlélet, erősödött a cselekvési egység. Rendszeresebbé és szervezettebbé váltak a termelési tanácskozások. A kezdeti nehézségek után egyre inkább eredményesen működnek a munkások bevonásával megtartott igazgatói tanácsülések. A fejlődés ellenére még számos probléma mutatkozik az üzemi demokrácia érvényesülésében. A problémák okai összetettek. Zavarta az üzemi demokrácia gyorsabb fejlődését a jelenleg is tapasztalható nagymérvű munkacrővándorlás, egyes fórumok tartalmatlansága, s néha a vezetésben jelentkező szemléleti prob-1 r V ____________ _________
