Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1970-10-17 / pártértekezlet/1

A vállalatok munkásságának, a helyes értékítéletek kialakításá­nak nehézsége azonban éppen azért következett be, mert a válla­lati munkábak jobban kell követnie azokat a népgazdasági érdeke­ket, amelyek a párt gazdaságpolitikában, kormányzatunk éves és ötéves terveikben forraulázódnak meg. Tapasztalataink szerint gazdaságunk jelenlegi modellje, gazdaságirányítási rendszerünk sokkal inkább alkalmas a helyes népgazdasági célok követésére, mint a korábbi tervutasításos szisztéma. Sokkal inkább ösztönöz eredményesebb munkára, mint korábban. Jobban hozzá lehet rendel­ni a feladatok teljesítéséhez a jövedelmek, életkörülmények a munkakörülmények javításának lehetőségét, mint azt korábban ten­ni lehetett. Emellett; véleményem szerint az üzemi demokratizmus­nak is tágabb tere van, még akkor is, ha kedvezőbb üzemi légkör mindezideig nem alakult ki, sok kívánnivaló és teendő van ezen a téren. De az a leheuőség, hogy a vállalati célkitűzések kia­lakításában, véleményezésében, elbírálásában a kollektívának döntő szerepe van sokkal jobban biztosítja az üzemi demokratiz­must, sokkal inkább ösztönöz a feladatok eredményesebb és jobb elvégzésére. Sokkal inkább összhangban van az életszinvonal ala­kulása a vállalati eredményekkel, mint a korábbi tervutasításos rendszerben volt. Ezen a megállapítás valóságán az a körülmény sem változtat, hogy messze nem tudtuk elérni az üzemi demokrácia létrehozásában, a dolgozók véleményformálásában, értékítélete alkotásában ami kívánatos lenne, még akkor is, ha közgazdasági szabályozó rendszerünkben bizonyos mértékű változás végrehajtá­sa nexkülözheBet lenül szükséges, talán azon is túlmenően, ami ismeretes az elkövetkezendő ötvées tervben. Ebből a helyzetből kifolyólag, hogy ilyen kerületi beszámolóban a vállalatoknak olyanfajta értékelése, sorrendbe állításuk, hogy a tervutasításos rendszer felszámoljuk s ebben az értékelésben lehetőségként kínálkozott az most ilyen formában megszűnt. A vállala ti gazda­sági munkának oda kell irányulnia, hogy a termelés minőségi tényezőiben történő hathatós, jelentős változás történjen. Arra kell nagy súlyt helyezni, hogy mindazon minőségi mutatók ala­kuljanak kedvezően, amelyek a nemzetközi szintű hatékonyság elérése érdekében állnak, amelyek iparunkban meglévő fejlettebb államokhoz való lemaradásunk felszámolását elősegíti. Ilyen alapon végeredményben nagyon kedvezően kell megítélni az olyan vállalatok működését is, amelyek a termelés felfuttatásához ki­sebb mértékben vesznek részt és nem biztos, hogy a nagyobb mennyiségi növekedést elérő vállalatok kedvezőbb népgazdasági megítélésben kell hogy részesedjenek, mint azok, akik kevésbé fejlődnek. Mindamellett azonban ugy vélem, hogy azon ipari ága­zatok, vállalatok, amelyek a nemzetközi hzintü hatékonysággal mérve kedvezőbb helyzetben vannak, mint mások, szükséges a szabályozó rendszert ugy igazítani, hogy ez a kedvezőbb helyzet mennyiségi növekedésben is jusson kifejezésre és ehhez olyan eszközöket és lehetőségeket kell biztosítani, amely a népgazda­ság ipari szerkezetében kívánatos ipari struktúra változás irá­nyába jelene ősén hatnak. Ha azt akarjuk, hogy életszínvonalunk életünk jobban és kedvezőbben alakuljon, mint eddig, akkor ehhez elengedhetetlenül szükséges az uj mechanizmus indításakor han­goztatott; ipari struktúra változás is. Láthatjuk, hogy ezen a téren az elmúlt időszakban nem sok történt. A jelenlegi válla­lati lehetőségek alkalmat adnak a vállalati tervkészítés során arra, hogy a jövedelem emelkedéséből kiindulva összevetésre ke-I _____ 1 l- 53 -

Next

/
Thumbnails
Contents