Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1970-10-17 / pártértekezlet/1

rüljenek a piac kívánalmai és lehetőségei. A rendelkezésre álló álló és forgóeszközök kedvezőbb, jobb kihasználásai alkalmat ad arra, hogy a piac kívánalmaihoz jobban igazodjék.

Ösztönzőbben hat a műszaki fejlesztési munka eredményeinek gyorsabb felhasználására. Alapadottságok teháG megítélésem szerint olyanok, hogy a vállalauok vezetésének módja van arra, hogy a legreálisabb célkitűzéseket az adottságoknak legjobban megfelelő célkitűzések megvalósítását irják elő. Ehhez kérjük dolgozóink egyetértését, támogatását. Ez a kedvező helyzet azonban nem széles körben ismert. Még nagyon gyakran előfordul különféle üzemekben, műhelyekben, hogy ezt a lehetőséget, ezt a valós helyzetet nem látják, nem látják szerepüket a kérdések e lvégzésében, megítélésében, kéréseiket;, követelményeiket felfelé címzik holott számos esetben megoldás adott kérdésben az alsóbb üzemi szinteken dől el. Ilyen helyzetet tapasztaltunk pl. a béremelések területén. Kollektiv szerződéseinkben meghatároztuk az emelni kívánt bérnek a szintjét számolva azzal, hogy ehhez hozzá kell rendelni egy adott nyereségtömeget, amely azt biztosítja. Olyan gyárainkban is, ahol a nyereség vállalati, gyári munkát hoz annak hibáiból kifolyólag nem valósult meg, mégis megmaradt a követelés, hogy a tervezett kívánt béremelés kerüljön végrehajtásra. Hasonló a helyzet más, a társadalmat érdeklő, izgató kérdésekben. Ebből a helyzetből kiindulva fontosnak tartom a termelés emberi tényezőivel a jelenleginél sokkal gondosabban, nagyobb körültekintéssel, alaposabban felhasználva az emberközpontos tudományok, orvostudományok, szociológia emberre ható sokrétű tényező vizsgálatának felhasználását* Az a tapasztalatunk és ez derült ki a nemzetközi ismeretanyagból is, hogy az automatizálta ég növelésével az ember szerepe fokozódik, még akkor is ha bizonyos műveleteknél az ember teljes egészében kikerül a munkafolyamatból, mert létrehozni az automatizmust, működtetni azt műveltebb emberek szükségesek.

E kérdések vizsgálatára néhány éve létrehoztunk vállalatunknál a phszilógiai laboratóriumot. Működését vegyes érzelmekkel fogadták. Munkássága során születtek olyan eredmények is, amelyek nem találkoztak a vállalat közvélemény elismerésével és értékítéletük nem került elfogadásra. Mégis felhasználva munkásságuk során számos elemzésüket, sok érdekes dolog k derült ki, amely kell hogy megszabja cselekvésünk fonalát is. A munkában - és ez általánosan van sajnos - nagyon hátráltató vagy mondhatnám egyre hátráltatóbb tényezőként jelentkezik a munkaerő vándorlás, a nagyon gyakori munkahely változtatás. Nos a mi felmérésünkből ennek okaként, ennek nem döntőbb oka a jövedelem. Ezt merem mondani, mert a kerületi közhiedelemmel ellentétben vállalatunk bérszínvonala sajnos a 16 nagyobb ipari vállalatok sorában a végén van. Mégsem a jövedelem csak az az egy döntő tényező, amely megszabja és meghatározza a munkaerő mozgását, hanem egyéb tényezők is. Ezek között említeni kell a vezetői magatartást, az emberek egymás közötti viszonyát, a munkakörülményeket, a munkahelyi perspektívát, a munkahelytől való távolságot stb. Nos ezeket a tényezőket általában lebecsülik. Érthető könnyű elintézni ezt a kérdést azzal, hogy a munkaerőmozgások alapvető oka mindenütt a bérhelyzet. De ha mindenütt a bérhelyzet a munkaerőmozgás alapvető oka, akkor ebből logikusan kell, hogy következzen, hogy nagy tömegben van olyan munkahely, ahol kedvező a bérhelyzet. Márpedig nagy Gömegben ezek a kedvező munkahelyek nincsenek.

Li ____________________7_______________________________________1-54-