Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
vezetőkben is fejlődött. Kevés kivételtől eltekintve káderképzési tervekben rögzítik a pártvezetés utánpótlását és a tömegszervezetek tisztségviselőire vonatkozó javaslataikat. A kádermunka tervszerűségét legjobban a káderek stabilitása mutatja. Pl. az alapszervezeti titkárok 8o%-a korábban is ugyanezt a funkciót töltötte be, vagy tagja volt az előző vezetőségnek. A vezetőségi tagok 78%-a eddig is választott párttisztséget viselt. Ez azt is kifejezi, hogy a titkárok és vezetőségi tagok többsége alkalmas funkciója betöltésére, másrészt a pártszervezetek vezetőségeiben tisztséget viselő elvtársak bírják a tagság bizalmát. A kádermozgás okai más munkakörbe helyezés, nyugdíjazás, elhalálozás, iskolázás, betegség és minőségi csere. A gyakorlati pártmunkában a káderek nevelésének sokoldalú módszerei alakultak ki. A kádertartalékokat bevontuk a tömegszervezetek munkájába, ezáltal fokoztuk a mozgalmi munkában való jártasságukat, s vezető készségük fejlődött, Nagy gondot fordítottunk a funkcionáló pártkáderek elvi, politikai, mozgalmi felkészültségének emelésére, módszereik fejlesztésére. Továbbképzésük iskoláztatási terv alapján történik. Párttisztséget betöltő kádereink politikai felkészültsége és iskolai végzettsége megfelelő. Pl. az alapszervi titkárok 58,9%-ának van kéthónapos, vagy ennél magasabb pártiskolai végzettsége. 8 általánossal mindössze 1,1% nem rendelkezik, 8 általános iskolája 37,8%-nak, érettségije 32,2%-nak, főiskolai, egyetemi végzettsége 28,9%-nak van. Valamennyi PB-titkárunk rendelkezik pártiskolai végzettséggel. r éves, vagy annak megfelelő pártiskolával 66,7%, ML középiskolával, vagy azonos értékű iskolával 33,3%-uk rendelkezik. A csúcstitkárok 16,6%-a egyéves, 83,4%-a ML középiskolával, vagy 5 hónapos pártiskolával rendelkezik. A párton belüli kádermunkában, különösen a Politikai Bizottság 1967. májusi határozata óta, megnőtt a választott testületek szerepe, hatásköre és felelőssége. Egyre általánosabb, hogy a hatásköri jogokat nem egyes személyek, hanem a testületek gyakorolják. Nyíltabbá, demokratikusabbá vált a kádermunka. Jó hatással van az egész pártéletre, hogy a választás előtt az gész párttagság véleményét kérik a vezetőség munkájáról, az új vezetők kiválasztásáról. A kádermunkát javította, tervszerűbbé tette, a kerületi PB. irányításával elkészültek a hatásköri, véleményezési listák, a káderképzési tervek. A hatáskörök decentralizálása és rendezése fontos és helyes intézkedés volt a pártkáderek munkájában. A kádermunka számos lényeges területen a fejlődés ellenére, még sok az olyan gond, probléma, amelyek hosszabb ideje ismertek, de az elmúlt időszakban sem sikerült megoldani őket: A káderutánpótlás biztosítása, nevelése viszonylag szűk területen történik, nem épül eléggé a párt, a KISZ, a szakszervezet és más tömegszervezetben dolgozó aktivistákra. A politikai, szakmai továbbképzésben nagy a spontaneitás, nem érvényesül eléggé a tervszerűség.- Az erőfeszítések ellenére sem kielégítő a vezető testületekben a tehetséges fizikai dolgozók, fiatalok, nők részvétele. Idegenkedés tapasztalható a függetlenített pártfunkciók és társadalmi tisztségek betöltésével kapcsolatban. Ez is oka, hogy egyes funkciókba nem a legrátermettebb elvtársak kerülnek. Ez összefüggésben van a hátrányos anyagi helyzettel, a szakmából való kiesésre történő hivatkozással, de összefügg azzal is, hogy csökkent az áldozatkészség, ügyszeretet, erősödött az anyagiasság, a kényelmesség. Ez ellen a pártszervezetekben sem folyik elég hatékony harc. Az állami, személyzeti munka iránti felelősség valamennyi pártszervezetünkben javult. A vállalatok, üzemek, hivatalok, intézmények felső vezetői ismerik a határozatot és a pártszervezetekkel együttműködve érvényesítik a határozat elveit. A hatáskörök tisztázódtak. A pártbizottságok és csúcsvezetőségek káderhatásköri jogaikat felelősséggel juttatják érvényre. A pártszervezetek véleményezési joga még gyakran csorbát szenved. Egyes kinevezéseket, vagy leváltásokat nem jelzik a pártvezetőségnek. Utólag jelentik a történteket, vagyis kész tények elé állítják a választott testületeket. Problémát jelent, hogy főleg a decentralizált alapszervezetek véleményezési jogkörüket túl sok funkcióra terjesztik ki. Emiatt nem jut idő fontos feladatokra, a nevelőmunkára, a káderekkel való egyéni foglalkozásra. Pártszervezeteink az állami személyzeti munkában az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a hármas alapelv betartására, a hatáskörbe tartozó káderek politikai nevelésére. A káderutánpótlás kiválasztásánál a hármas követelményt, mint a kádermunka alapját, általában figyelembe veszik. í s 30 ■B 'V /. !
