Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1970-10-17 / pártértekezlet/1

■’ MMMMWeMMMMMWKHMWg (-ÍKSaiWm-ÍMttWBBW H ; ■' ■ ■ 3 ■ <•■■>,: £ - : *.• ”■' ’ - ■ I " 'Y'/Y'V ;V'ró"'® 4 r‘|, Ki ” , * ' * < •'/ vg.g®" ■; 1 1 I- 99 — rosszat is, címezzünk pontosan, inkább azt azért tettük, mert a kerületi Pártbizottság nem mehetett bele abba, hogy vala­mennyi konkrét gyár, intézmény kollektíva munkájáról külön­­külön tudott volna részletesen jelentést tenni. Ugy gondol­juk, hogy ezt megtették valamennyi szinten az illetékes párt­szervezetek, caggyülések, küldötüértekazletek, az ottani kom­munisták. Személyesen is jelen voltam a Magyar Pamutipar kom­munistáinak tanácskozásán, ahol ténylegesen megbeszélték ezt a feladatot és ott is elmondtuk a kerületi Pártbizottság véle­ményét. Mivel a felszólalók abszolút többsége nem vitatkozott a Párt­­bizottság jelentésével, sőt azt lehet mondani, - s ha a kül­döttértekezlet egyetért - akkor arról volt szó, hogy igen is alátámasztották, kiegészítették, pontosították, gazdagították, hővitették a kerületi Pártbizottság jelentését és ami nagyon fontos volt, hogy hangsúlyoztak néhány olyan fontos kérdést, ami kerületünkben, valamennyi pártszervezet, az egész társa­dalom, vagy kerület szempontjából nagyon lényeges és fontos kérdés. A vitát a tanácskozás fontosságához mérten én színvo­nalasnak, méltónak tartom. Munka közben kaptunk több olyan táviratot, amit itt az elnökségben jeleztünk, s ezeket a táv­iratokat nagyon megköszönjük. Jóleső érzés, hogy ezeknek az üzeneteknek mindegyike támogatásáról biztosítja a kerület kommunistáinak tanácskozását, a kongresszusi munkavarsenyről számol be, annak eredményeiről tesz jelentést és további elha­tározásokról szól a mi tanácskozásunkhoz. Megköszönjük ezeket a táviratot és mi magunk is azt mondjuk, hogy valamennyi kollektívának, kommunistának a kerületi párt szervezet e irkiek sok sikert kívánunk további munkájukhoz. Engedjék meg, hogy ezen általános összefoglalón túl ne térjek ki valamennyi felszólaló által elmondott kérdésekre, hanem csak néhány olyan kérdést emeljek ki a vitából, amit többen is érintettek és hangsúlyozottan aláhúzva is fontosnak tarta­nánk. Egy ilyen kérdés, amiről szeretnék szólni; a munkaerő# helyzet alakulása, a munkafegyelem, a munkaerő mozgás. Kerüle­tünkben nem véletlen, hogy e kérdés már a taggyűléseken is erő­teljesen vetődött fel, hiszen a jelentésünk is foglalkozik az­zal, hogy rövid idő alatt kb. 5 ezer fizikai dolgozó mozdult meg az újpesti gyárakban és ment más területre dolgozni. Ebben az értelemben, hogy tanácskozásunk egységes legyen kellene helyes álláspontot kialakítani és ezt eddig is elmondtuk a tanácskozásokon a pártszervezetekben. Hosszú távon a közeli jövőben belátható időn belül nem számíthat egyetlen üzem, ipar arra, hogy jelentős munkás létszámmal tudná javítani a munkaerő helyzetet. Ezért mindenek előtt - már korábbi határozataink alapján szüksége?, hogy a termelési érték növekedését minden­képpen az 1971-es évtől kezdődően mindenek előtt a munka ter­melékenységével kell biztosítani. Nem lehet tartósan számítani arra, hogy munkaerő létszámmal tudjuk mi a szükséges évi fej­lesztési növekedést megoldani. Az egyik ez amit szerettem volna mondani. A másik a következő: Nagyon sotc kérdés hangzott el atekintetben, hogy hogyan lehetne megállacitani ezt a mértékte­lenül nagy munkaerő vándorlást és mozgást. L_ k _J

Next

/
Thumbnails
Contents