Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1962-10-20--21
j A-3 '-1 ? S: Y '• | f f-V íY ■ '•* ‘ seiről. Ugj tapasztaljuk, hogy a nők őszintén, bátran vetnek fel problémákat még akkor is, ha nem látnak Mindent világosan. A beszélgetősek során szembetűnő volt az a türelem, megértés, melyet a piaci árak alakulásával kapcsolatban tanúsítanak. A nehézségek ellenére is bizakodnak a jövőt illetően. Korántsem szabad lebecsülni, vagy lekicsinyelni azokat a nehézségeket, amelyeket az alacsonyabb keresetű családoknak- a mostoha időjárási viszonyokkal összefüggésben - a piaci bevásárálások során le kell küzdeni. Mégis, az előző évek sokszor hangosabb türelmetlenségét - mely a nők egy részénél jelentkezeti, - most az érettebu, reálisabb életszemlélet váltja fel. Az összefüggések körültekintőbb figyelembevétele véleményünk szerint a nők politikai fejlődsét is tükrözik. Tagadhatatlan,hogy a nők oletében meg igen sok probléma megoldásra vár. Pl. üzemekben, szövetkezetekben dolgo/ó nők elmondják, hogy nem kapják meg a vezetőktől, a férfiaktól sem azt a megbecsülést, amit bizony már elvárnánk. Egyet kell érteni a beszámolóval, meg mindig kevés a nők száma a vezetésben, e téren a javulás lassú. Sok helyen tapasztalható türelmetlenség a tanulni akaró asszonyokkal szemben.Elvuársak! a nők tanulnak, művelődnek annak ellenere# hogy nem könnyű a gyereknevelés, a háztartás gondjait is magára vállaló dolgozó nők helyzete. Bár egyre többen tanulnak, a példák azt mutatják,hogy ma még a tanuló nők nagy resze azok közül kerül ki, akiknek a munkaköre követeli meg bizonyos iskolai végzettség megszerzését. Kevesebb azok szama, akik azért akarnak tanulni, hogy a közösség, vagy a család általános műveltségi színvonalától ne maradjanak el. Különösen kevés még a területen élő háziasszonyok és a fizikai munkát végző, továbbtanuló nők száma. Hogy ezen változtassunk, szükséges a vezetők, a kommunisták közös összefogása, hogy további lehetőségeket biztosítsunk a nők továbbtanulásához* E tekintetben a kerületi Nőt Yács elengedhetetlen feladatának tekinti ahők sztönzésót a tanulásra, mert látnunk kell, hygy csak igy tudnak egyre cöbbet nyújtani családjuknak és társadalmunknak is. A másik nagy terület elvtársak, a nőmozgalom és az iskola közti 7 kapcsolat. A párt ós az állami szervek a Nőtanács egyik legfontosabb feladatává teszik az iskolai-ovodai szülői munkaközösségek irányítását. A szülői munkaközösségek irányításán keresztül lehetőségünk van arra, hogy széles rétegek gondolkodását tudjuk befolyásolni az óvodákban, iskolákban tanuló gyermekek szülein keresztül, nagy tömegeket tudunk közös akcióba való részvételre mozgósítani az iskola, a társadalom érdekeben, - ezzel egyidejűleg komoly hatást gyakorolva az ifjúság nevelésének eredmenyességére is. A szülői munkaközösségi munka színvonala az elmúlt három év alatt ujabb magasabb fokot ért el. Kerületünk iksoláinak többségében igen eredmenyes és hasznos tevékenység folyik ilyen irányban. A munka hatékonyságát elősegítette az 1959-ben megjelent uj iskolai rendtartás, amely az iskolai nevelőmunka központi kérdésévé tette a szülők és a pedagógusok összefogását az ifjúsági szocialista nevelés óraekében, és rögzítette a szülői munkaközzössógek feladatait.Lényeges uj vonása a feladatoknak, hogy a szülői munkaközösségek a korábbi jobbára gazdasági természetű tevékenységét át kell formálni és elsősorban a nevelési feladatokat kell folytatniok. kerületünk iskoláiban mintegy 1100 szülőből álló választott testület végzi a szülői munkaközös-I —-----------------------------------------©---------------------------------------40—
