Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1962-10-20--21
~m~ .:» • \ ségi munkát, ezen belül 320 osztály—elnök, akikkel a Nőtanács a legszorosabb együttműködésben dolgozik. Az uj forrna és feladatkör jónak bizonyult. Például az elmúlt évben iskoláinkban 3 alkalommal volt osztályszülői értekezlet,- mind a három alkalommal pedaggógiai témával foglalkoztak. Mintegy 7/8000 szülő hallgatta meg ezeket az előadásokat, es hozzászólásaikkal, kérdéseikkel érdeklődésükkel nagymértékben emelték a szülői értekezletek értékét, eredményességét. Hasznos volt a szülői munkaközösségek azon tevékenysége is, melyet a társadalmi munka megszervezose, a politechnikai oktatás bamogatása, a gyakorlati munka segitése, a gyermekvédelmi munka, es a családlátogatások terén végeztek. A továbbiakban arra törekszünk,hogy az elért eredményűinket fokozzuk és a munka tartalmi színvonalát emeljük. Az 1963-as tanévben iskoláinkban előreláthatóan két alkalommal lesz szülői értekezlet pedagógiai témával. A kerületi Nőtanáes megszervezte a Szülők Akadémiáját a különböző korosztályú gyermekek szülői részére. Ezt a munkát/már a jövőbéten kezdjük s mintegy 600—650 szülő állandó részvételével számolunk* Biztosak vagyunk abban, hogy a szülők pedagógiai kultúrájának emelésével, a pedagógiai kérdésekben való jártasságuk fokozásával, hozzáértő segítséggel, egyre nagyobb tekintélyt és megbecsülést biztosíthatnak maguknak a család előtt is. Ezzel egyidejűleg rendkivül hasznosan segíthetik a pedagógusaink nem könnyű munkáját is. A szülői munkaközösségi munka terén is vannak komol, hiányosságok, a munkát gátló tényezők. Ezek közül emlitek meg: 1./ a pedagógusok és a szülők kölcsönös bizalma terén megmutatkozó hinyosságo, 2./ a közömbös, passzív magatartást tanúsító szülők még mindig jelentős száma. A kölcsönös bizalom hiányával a krtika következményeitől való óvatossá; gal még számos berületen találkozhatunk. így megvan még az a tartózkodó viszony a szülők és a pedagógusok egy része ^ között is. Az egységes nevelési élvek érvényre jutása természetesen csak úgy biztosítható, ha a szülő es pedagógus őszintén feltárja egymás előtt a gyermek nevelésével összefüggő nehézségeket. Sok pedagógusban még ma is él az a nézet, hogy az iskola nevelési kérdéseibe a szőlőnek nincs beleszólása, félti tekintélyét attól, ha a társadalom hangja, valeménye, bírálata bevonul az iskolába. Persze őszintén látni keli azt is, hogy sok esetben előfordul, hogy a szülők, nagymamák jogtalan támadás is éri pedagógusainkat, amelyekkel szemben meg kell védeni őket. A megfelelő légkör kialakításúnak akadálya másfelől a szülői bizalmatlanság, amikor nem merik feltárni a családi és iskolai nevelés közti ellentmondásokat, attól tartva, hogy a gyermek osztályzata sinyli ezt meg, ha őszintén fordul a pedagógushoz. Meg kell itt jegyezni, hogy esetenként ez is tényként állapítható meg. A szülők egy része nem látja még, hogy ők az iskolában a társadalom képviselői is, és munkájukkal, tapasztalataikkal, helyes bírálataikkal elősegíthetik a nggy feladat megoldását, amelyet számunkra az oktatási reform törvény ir elő. Az iskola és a családi ház összhangjának kialakítását gátolják még a passzív, közömbös magatartást tanúsító szülők, akik elég nagy számban vannak még. Nem igénylik az iskola segítségét, de nem is segítik az iskolát. L_ - ^ _J — ■ - - - ... — - . . - —... — ÉK
