Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1986-11-13
árbevételt, ill. nyereségtervet jelent. A tervfeladatok kialakítása többoldalú egyeztetések útján az egyes vállalatoknál kialakult sajátos módon /előtervek készítése, tervzsűri stb./ történik. A gazdálkodásra vonatkozó döntések jelentős hányadat a vállalati központban hozzák meg. /Jellemzően centralizált az import anyag beszerzés, értékesítés, beruházás, alapanyaggazdálkodás, részben a költséggazdálkodás, létszám- és bérgazdálkodás, fenntartási tevékenység./ A vállalati belső érdekeltség kialakításakor nem kap kellő hangsúlyt az az elv, hogy ösztönzési célként olyan feladatokat kell meghatározni, amelyekre az egység hatassal lehet es amelyek végrehajtásához a szükséges döntési hatáskörrel rendelkezik. A vállalati tevékenység rugalmasságát növelő erdemi decentralizalasi törekvést kevés esetben tapasztaltunk. Jó példaként azonban ki kell emelni a BUDAPRINT-nél létrehozott önálló üzleti köröket, amelyek a gyártmányfejlesztéstől a gyártásirányításon keresztül önálló értékesítési joggal rendelkeznek egyes termékcsoportokra, tevékenységekre vonatkozóan. A vállalaton belüli egységeknél a szabályozók hatása rendkívül áttételesen valósul meg. A gyárak és a vállalati központ együttműködését komoly mértékben befolyásolja, hogy az információáramlást milyen módon sikerült kialakítani. Ebben a kérdésben ellentétes megítéléssel találkoztunk az irányítás e két szintjén. Tapasztaltuk, hogy míg a gyári vezetők a gazdálkodás lényegi kérdéseire vonatkozó információ hiányra panaszkodtak, a nagyvállalati vezetők a befogadókészség hiányát,a kizárólag gyári szinten történő gondolkodást kifogásolták. Tapasztalataink szerint a belső érdekeltségben nincs egyértelmű összefüggés a gyári teljesítmény /pl. eredmény/ és az elérhető keresetnövelés között. A bérfejlesztési forrás felosztásánál erőteljes a nivellálás irányába ható erők szerepe /munkaerő-helyzet, alacsony bérfejlesztesi lehetőség, infláció hatása/. A bérfejlesztés jelentős hányada terítetten, nem teljesítményhez kötötten kerül szétosztásra. Az érdekeltségi rendszer elsősorban elosztó funkciót lát el. Az elosztás bórorientált, alapvetően az un. "R" célú kifizetések felhasználására irányul. Az ösztönzésre bevont pénzügyi eszközök mértéke az egység rendelkezésére álló forráshoz viszonyítva alacsony, a fejlesztési eszközökre se. fc I- 5 -i'i
