Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1970-05-07
öli- 6 -► nézegetnek a dolgozók az olyan gépek felé, ahol /az ő fogalmaik szserint/ úri körülmények között dolgoznak a munkások. De úgy is jelentkezik a munkások érdeklődése, hűsége a gyárakhoz, hogy pl. az/já egész textiliparnak mi lesz a sorsa és nem kell hagyni, hogy a Minisztériumban olyan halogató intézkedéseket hozzanak, hogy vógülis -ha ezt a 17 milliáraot elosztják a bőriparnak, stb. akkor nem tudni mennyi marad a textiliparnak. Tulajdonképpen a magyar textilipar azért keletkezett, ill. alakult ilyen módon, mert volt egy igen nagy mennyiségű nyers munkaerő /elsősorban nők/, akik sorban álltak a munkáért. Ma ez azonban lezárult és nem egy olyan nyersanyagban gazdag ország a mién, hogy ilyen munkaerőgazdálkoaást megengedhessünk magunknak. Ha az egy főre eső termelés a helyére kerül, akkor nem lesznek ilyen nagyarányuak a gondjaink. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy van egy ilyen tudományos csoport, amely foglalkozik ezzel a témával és adja a véleményt a KB-nak, hogy számolni kell a magyar ipar ilyen aranyu változásaival. Egy sor olyan vállalat is akad, ahol azt mondják, hogy a saá'át gyártmányaiknál fontosabb és jobb nincs másutt a világon, égis felmerül, hogy a szolgáltató iparban nincsenek megfelelő munkások; hogy koszosak a villamosok, stb. Olyan fajta gazdasági terelőket kell beépiténi, hogy ilyen szezonális, stb. jövedelmek// lecsapolása lehetségessé váljon, — ^ Nem a munkások elleni intézkedésekre kellene forditani a hangsúlyt, hanem az ilyen élősködők ellen kellene hatásosabban fellépni tudni és a gyáripar legyen a legjobb biztosítéka a magyar munkások létének, s ne a ktsz-ek, stb.íü A Minisztérium részéről sokkal elkötelezettebbek legyenek ilyen nagyságrendű kérdésekben mert rendkivül sok feladat áll a vállalat előtt. Ebben az értelemben megéri hogy az Elvtársak tanulmányokat folytassanak tőkés gyárakban nogy azok milyen tevékenységeket folytatnak, A fix költségeknél nincs az a szigorúság,és következetesség, amelyből engedni szabadna, mert tízezreket vagypedig milliókat engednek esetleg el. Maár elvtárs : Nem véletlen hogy Vég, Jámbor,Tóth,Horváth elvtárs is olyan kérdéseket vetettek-fel, amelyek nem egyik napról a másikra érintették a vállalatot. Magam nem vagyok annyira optimista a vállalat elkövetkező ered^ ményeit illetően mint a Vég elvtárs - én pesszimista vagyok ebben. Hiába sarkallják a Minisztériumot és nem tudom annyira jó-é az, ^ hogy a fejlődő országokból szereznek be nyers-árut, mert ez igen ki van téve a diszkriminációs politikának, amely folyik ezekében az országokban jelenleg - s akkor itt fognak majd állni egy jól r felkészített kikészítő üzemmel, amelyhez nem lesz nyers-anyag, Pl. a Goliba beruházási költségeket beleölni -véleményem szenntegyáltalán nem érdemes; az egy olyan nagy manufaktúra, hogy ott csak lebontani lehet az egészet és a használható gépekét el kellene szállítani, ahol lehetne termelni velük. Az iskolás gyerekeket legszivesebben oda vinném a manufaktúrát tanitani, A munkaerőhelyzettel kapcsolatban; egyetlen egy diák sem akar munkás lenni /egyetlen gyerek jelentkezett, de azt sem lehet engedni, mert agydaganatos és lehet, hogy egy-két éven belül vége/. Meg kell értetni, hogy el sem tudia végezni a gimnáziumot a 3,5 - 3,7 eredménnyel végzett gyerek, mar az I-ső évben kiesik, , o azt egyszerűen meg kell érteni, hogy aki 2-es eredményt ér is el az érettségin, már az sem akar elmenni dolgozni pl, a PNyV-ba, hanem Íróasztalt igényel, -- Egyszer már el kellett viselnünk hogy mindég csak a keresete tervezünk ós a vegén mindég leírjuk, hogy nem tudjuk azt betartani. Ugyhiszem, a kissé reálisabb tényekre való tervezéssel, jobbakat lehet majd leírni. Amit Bihari e, elmondott, hogy a vasárnapi túlórázás emlte a termelékenységet, ott nem hiszem, hogy a nyereségnél is ilyen hatásfokban jelentkezik ez, ^ iniIIIiiiiiIliiIII 'mmmmnmMmm* « 1
