Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1970-03-05
’ _-te. 8 f I fi 5 ' l- 5 • hirdetett a kerület külön pályázatot, caak felhívtuk rá a figyelmet. Jelenleg nincs tudomása arról, ho0y hányán pályáztak. Az értekezletekkel kapcsolatban; nem tartja szükségesnek, hogy külön értekezleteket tartson az iskola vezetője, mert az óralátogatások lehetőséget nyújtanak a vitás kérdések rendezésére. Szó esett a tanulók közömbösségéről is a honvédelmi nevelés iránt, Nem tartja ilyen sötétnek a dolgot, mert nemcsak ezen keresztül lehet lemérni, hogy szívesen jelentkeznek-e katonának, vagy tiszti iskolára. A honvédelmi nevelés minden tantárgyon keresztül' érvényesül . Klavasch elvtárs: Véleménye szerint a honvédelmi közfelfogással van a*"prokTérna. ölyári szemléletek alakultak ki, hogy erre már nincs szükség. A közfelfogásban nem a bátor emberek váltak ismertté, hanem az okos, a kényelemszerető emberek. Pedig ismerve a ré külpolitikai helyzet alakulását,erre mégiscsak szükség van, A szocialista hazafiságra való nevelésben sokat jelent a történelem és a magyar irodalom tanítása. Helyesli Komáromi elvtársnak azt a kérdését, hogy milyen segítséget várnak az iskolák a hadseregtől, mert igenis legyen igényük ilyen tekintetben, _®lvtárar Telj ©gégészében egyetért Klavasch elvtárssal, TálHMJfl&iT magyar országon misképp tanították a történelmet, és amikor valaki©nem állt be a sorba, azt hazaáruiénak tartották,. Most nem merjük kimondani, hogy valaki hazaáruló, ha disszidál. Célokat kell kitűzni©a fiatalok elé, azelőtt is tűztek ki célokat, csak éppen másfélét, ezen sürgősen változtatni kel].w V : K” ’ F'ráv." Mg ) uatterer elvtárs említette, hogy a KI3Z munkaterve és©az iskola programja nem egyezik, mert az iskolai programot előbb el kell kesziteni. Ebben az évben a KISZ is hamarabb fogja re csinálni munkatervét, mert a Bp-i KI3Z Bizottságtól korábban kapjak, es ezzel csökkenek azok a konfliktusok, amelyeket üatterer” elvtárs felvetett. De ezzel nem oldódik meg a KlSZ-szervezetek P £ og r amkeszitéseneka módja. Probléma, hogy nem elég egzakt a K-toZ-szervezetek irányítása. Ez erezhető a munka minőségén is. A KIoZ oktatással kapcsolatban; az üzemi, intézményi KlSZ-szervezotektol©voltak olyan jelzések, hogy a tematika túl kötött. , Az életkori sajátosságok í igyelexribevételóvel arra törekszenek, a KISZ általános 1eladataiból, az iskolai ismereteknek megfelelő lebontásban, és ehhe/ módszerbeli segitséget adva, foülvon az oktatás iskolai szinten. A©KlüZ-ben folyó munka, mindenekelőtt függ a pártirányítástól is. Középiskolái szinten előadódik az a sajátos helyzet, hogy fiatal parttagok irányítanak a Kl3Z-ben, pártöoszekötői szinten'. Ennek az irányítási formának a tapasztalatai is külön megérnének egy alaposabb vizsgálatot. Problémaként lehet itt megemlíteni, hogy az összekötök nem kapnak állandó irányítást, és irányításuk nem KloZ vonalról történik. Ezt a kerületi PVB vezetőinek valamilyen formában, módosítani kellene. Van olyan gond is, hogy a KI3Z Bizottság kiad valamilyen feladatot, s ha a végrehajtást számon kérik, akkor derül ki, hogy nem lett semmi csinálva. A©másik oldala az irányitás problematikájának, hogy a pedagógusok miben segíthetik a KI3Z tevékenységét. Ez nagyon lényeges olyan kerdesekben, amelyekben a fiatalok nem tudnak állástfoglalni, 6 I
