Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-09-18
Olyan fejlesztéseket kell eszközölni, melyek exportra ós belkereo| ke delemre is egyaránt hasznosak. A-nagy exportáló vállalatok ölég gyakran több oldalról hátrányos helyzetbe kerülnek. Pl. mi is a be Ikernek eladjuk a rendelt terméket, 15 nap alatt be kell folyni ezek értékének, a szocialista országok felé exportálóknál is ilyen gyors átfutás van, - a kapitalista országoknak exportálóknak van egy bizonyos kivárás! ideje, amely 6o-9o-Í2o na nos le járási határidőben van megállapítva. Ezt az exportáló* vállalatnak kell finanszírozni.- A leszámítolás révén a Bank átvehet egy bizonyos részt, de sajnos a Textilipar termékei -* egyrészt olyan vevőkhöz kerülnek., amelyekét a Magyarország-i Bank és a külföldi Bank nem vállal kezességet. 3z a tény nagyon sok pénzt visz el. nagy áldozatokat jelent, s ezt a szubvencionálásnál nem vették figyelmembe, - klmonték, hogy 18 nap alatt a szocialista és 3o nap alatt a kapitalista i export értékének be kell folyan!, - de ez a valóságban nem igy ©te van, és nem. tudunk ellene tenni. A feladatok, amelyek a vállalat belső mechanizmusát illetik, meg vannak határozva, bővíthetők fennének néhány kérdéssel, pl. a piac-helyzet össze hang ja, a fejlesztés bővítése . A termelés ütemessége, a termelés javítása a termelékenység vonatkozásában, a munkások hangulatát is javítaná, amely termelési eredményeiben érezhető lenne. V ég e t.: Néhány problémát a Jámbor elvtárs felvetett, - én próbáltam utalni halványan arra, hogy a munkafegyelem vonatkozásában van tennivalónk. A középszintű vezetők is látják ezt, - nekünk kell ismertté tenni. Nagyon egyet lehet azzal érteni, amit a Jámbor elv társ mond, hogy reform minden munkahelyen. Voltak olyan tényezők, amelyeket mi sem értettünk, amikor elfogadtuk a szubvenciót, amikor az általunk javasoltakat elfogadták örültünk neki, de hogy ennek mi lesz a követelménye, arra nem gondoltunk. Ma már látjuk és ma már 'iugka pálunk", különválasztva r. külső I te dö dolgokat, mindegyik ellen kell harcolni. 0 A hibákat, amelyeket felismertünk látjuk, hogy sok tennivalónk te van még, - talán nem eleget tettünk a bizonylatolás terén, az általunk felvetett fix-költségek a magunk munkáján múlnak. Ezen változtatni akarunk és fogunk is. A Horváth et. által felvetett gondolatnagyon érdekes, - de nem itt van a helye, hogy ezen vitatkozzunk /kettesben szívesen tenném/ véleményem szerint a nyereség nagyon fontos tényező. ► A vállalatoknál vannak időlegesen és állandóan ható tényezők is. Ha a meglévő kapacitásból indulok, nem biztos, hogy igazam van. . Lehet, hogy a kapacitás költséges és akkor nem szabad üzembetartani, mert fölösleges raktárkészlethez©fog vezetni, vagy ez igény nagyobb és nem tudjuk teljesíteni. Átmenetileg kihasználatlan kapacitásaink is vonnak, ez még nem bűn. A legnagyobb kár a befektetett anyag, amelyet végül készáruként lo~5o %-os csökkentett értékesítéssel tudunk eladni. Ami a pamutráfordítást illeti - túl terjed az itteni vitán, de szeretném elmondani, - hogy kevés a pamutfonal. Közben az egész textilipar termelése mégis növekszik, Nálunk a termelés 25 é-kel emelkedett 1967-re , de nem emelkedett 25 %-kal a készáru kibocsájtásunk. 4o más* vállalatnak szállítunk fonalat, - de miután, pamutfonal kell a népgazdaságnak, nekünk elő kell állítani. A pamutipar a maga kedvező helyzetében ezzel kielégíti az- ipart. Fejleszteni kell, - tényleg magasabb értékű cérnázo fonalat kell gyártani. 1 M fi
