Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1969-01-23

* fi , \ fi -~ 3 » i Amit Kakuk elvtársnő vetett fel, az nagyon élő probléma, különö­sen ott, ahol pártbizottságok működnek. Mindenki ismeri a prob­lémát, de még nem találták meg azokat a módszereket, amelyekkel ezeket a^párhuzamosságokat ki lehetne küszöbölni. Itt a tenden­cia kettős, mert az egyik oldalon sok a párhuzamosság, sok az értekezlet, a másik oldalon pedig felvetődik, hogy miért nem hívják meg az elvtársakat többször. Nagyon megérné ezeket a kér­déseket feldolgozni, hogy mennyire van alapja ennek a panaszko­dásnak. A kis vállalatoknál kevesebb a párhuzamosság veszélye, de a nagyvállalatoknál ez jobban fennáll. * Maár_ elytárs: Véleménye, hogy nem olyan túlzott az a megállapítás, hogy fiomoly fejlődés következett be, mert tartalmában tényleg nagyon sokat fejlődött a koordinációs munka, már nem olyan sok a párhuzamosság. Inkább átfedések voltak, amely elég sok bonyodal­mat okozott. Ez ma már kevéssé fordul elő. Ha az átfedések és 0 párhuzamosságok nem keresztezik egymást, akkor bizonyos mértékben ( ■ megengedhető. Az információval kapcsolatban; lehetetlen egy intézetnek, válla­latnak a maga frontján lévő irodalmat áttanulmányozni. A legfon­tosabb információs anyagok kigyűjtésével alulról felfelé, felülről lefelé jaiiulna az információ. Nem érzi olyan súlyosnak a problé­mát, ahogy Tóth elvtárs felvetette. Ágoston e1vtársnő: Szerenc3és-e egy napirend keretében tárgyalni a tömegszervezeFelc munkáját a gazdasági vezetők felé. Máskép jelentkezik ez a gazdasági vezetők felé és máskép a tömegszerve­zetek felé. A pártmunka területen a legkomolyabb fejlődés a tömeg3zervezetek pártirányitása területén jelentkezik. A fejlődésnek nagy jelen­tősége van a különböző rétegek között, és úgy kell végezni a politikai munkát, hogy mindenekelőtt a fő kérdések megtárgyalása kapjon hangsúlyt, 0 Az értékelesnél megállapítást nyert, hogy a koordináló munka tar­talmában és gyakorlatában a pártbizottságoknál ténylegesen pozi- 0'/'s tiv tendenciák vannak, tényleg egy folyamatos munkának tekintik, A különböző érdekek összehangolására és a különböző ellentmofadások felóldására a pártbizottságok rendkívül nagy munkát fordítanak. Pl. a szakszervezet keretén belül; a nyereség felosztása és különböző bérintézkedések. Ezek olyan témák, hogy egyrészt a t szakszervezet és a dolgozók között, és a szakszervezet és a válla­lat között keletkeznek ellentmondások és ezek feloldásához tény­legesen sok segítséget adnak a pártbizottságok. A pártbizottságok és tömegszervezetek egymás közötti jobb, Össze­hangoltabb együttműködése, szorgalmazzák özeket az akcióprogra­mokat, Egy-egy akció megoldása következtében közös program tervet dolgoztak ki. Ténylegesen csökkent a párhuzamosság. Azonban van még jó néhány gond, ami a koordinációé munkát nehezíti, pl. a szakszervezet fel­­építése. Ezen túlmenően jelentkezik a koordinációs munkában, hogy egyes esetekben csak a túlságosan általános feladatokat próbál­jak egyeztetni, vagy olyan részkérdésekbe is belemennek, amely veszelyezteti a tömegszervezetek önállóságát. E munkát olyan ér­telemben kellene^továbbfejleszteni, hogy a pártbizottságoknál jelentkező pozitív tendenciák a kisebb pártszervezeteknél is j elentke z zene k, h I

Next

/
Thumbnails
Contents