Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-01-23
> 4 Horváth elvtárs: A jelentés a koordináció tartalmi fejlődését azzal Tamaasza^aTS,' 'Kogy mivel foglalkozik a koordináció. Harinyagyári vonatkozásban véleménye szerint a fő kérdésekkel foglalkozik. ^Azokkal az értékelésekkel foglalkozik, hogy a vállalat munkája hogyan tud beilleszkedni az időszerű párthatározatok végrdxajtásába és a népgazdaság körülményei közé,)/Ennek alapján tudja mondani, hogy a gazdasági vezetésnek rendkívül nagy segítséget jelent az ilyen koordinációs tevékenység, mert ez alkalmas arra, hogy a i vállalat aktuális problémáit több oldalról lehessen megvilágítani, és az illetékes szervek és testületek egy nyelven tudnak beszélni. Amit Jámbor elvtárs az ésszerű kockázat cimén jelölt meg, az jelentkezik a vállalatnál. Mint ilyen, biztosabban vállalta az észszerű kockázatot, tudta, ho ,y mindazok a szervek helyeslik és támogatják a gazdasági vezetés elhatározásait, akikkel koordinálnak. Az, hogy a koordináció mivel foglalkozik, az összefügg az információ folyamatának problémakörével. Nagyon sok információ jön be. A_koordinációnak az a feladata, hogy különbséget tegyen, hogy 0 mivel érdemes foglalkozni, és melyek azok, amelyekkel foglalkozni , \ érdemes, de másutt kell foglalkozni vele, A koordinációs ^munkának egyik hibája, hogy lefelé, a részkérdésekben már kevésbé hatékony, holott a részkérdéseknek ugyanolyan fontosságot kell tulajdonítani, mint a főkérdéseknek, csak különbséget kell tenni, hogy hol kell foglalkozni ezzel, és hol kell foglalkozni azzal. Mindenütt helyileg kell ezt megoldani. Ezzel kapcsolatban nagyon nehéz a párhuzamosság megszüntetése, törekvés lehet, de teljesen megszüntetni lehetetlenség. Nem is célszerű ezt teljesen megszüntetni, I A koordinációs munkát két oldalról kell végezni; az egyik, amit a párt titkár vezet és kialakit, á M&Xlt a párttitkár, a vállalati szakszervezeti titkár, KISZ titkár, a PVB még két tagja és az igazgató. A másik testület, amelyen a párttitkár, a KISZ titkár, szakszervezeti titkár, az igazgató és a vállalatvezetés még két tagja, vesz részt. Tulajdonképpen a célok megvalósításával ! re foglalkozik mind a két testület, de mindkét alkalommal más eszközök, más szükségletek jelentkeznek, így sokoldalúan ismerik a lehetőségeket, a célokat, mely bizonyos mértékig párhuzamos ugyan, de mégis jó párhuzamosságot jelent a vállalat számára. A gazdasági vezetés számára ez a segítség egy biztosítékot jelent ahhoz is, hogy minden olyan^célkitüzéshez való segítséget a vezetés megkap, amelyhez a dolgozók összességének a munkája szükséges, f Koucsog elvtárs: a jelentés csak a párt-végrehajtóbizottságok koordinacxos teveícénységével foglalkozik. Ha összességében lett volna vizsgálva éa egészen végig az alapszervekig és az önálló pártszervezetekig, sokkal színesebb lett volna. A PVB-k ilyen tevékenységét vizsgálva - véleménye szerint - nem túlzott az a megállapítás, hogy komoly fejlődés következett be. Már azt nézve Í3, hogy a tömegszervezetek pártirányitásában milyen fejlődés következett be, és ez a változás jelentkezik mind a koordinációs tevékenységben, mind másféle munkában is, mely vonatkozik i a gazdaságirányitó tevékenységre is. Ma már nemcsak megtárgyalja a PVB az irányelveket és intézkedik arról, hogy a végrehajtásra is sor kerüljön, hanem az anyagban jelzett szerepét tölti be. A párhuzamosság kérdése; ez sok esetben nem jelent azonosságot. A testületek általában irányelveket, célokat határoznak 'meg, de nemcsak a cél meghatározása, hanem a cél elérése érdekében teendő * l » r HM«MMta»*MeH*UMI<WW 'JBB—BH—ITIIH IVW WUffiF.v■--------------------I Ili"
