Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1969-01-23

Ezt nem tanulták meg eléggé, hogy ki milyen nagyságrendben alkal­mazza az adott gondolatot, amellyel nevetségessé lehet válni, ha azt nem megfelelően alkalmazzák. Az uj gazdasági mechanizmus körülményei más veszélyeket is rejte­nek magukban. Pl* a kockázatvállalásnál, hogyan lehet majd azt mondani, hogy ésszerű kockázat volt a gazdasági vezetők részéről. Sok ol^an önálló pártszervezet van, ahol a termelőegység elég jelentős milliókkal gazdálkodik. Hogyan fogja eldönteni a párt­­szervezet, hogy a kisebbik rosszat választotta a gazdasági veze­tés. Ilyenfajta kérdések más területen is adódnak, nemcsak a gaz­daságpolitikai munka teréh. Az ideológiai restséggel kapcsolatban; ez nem indokolt, mert igen^nagy az erő ráforditás a párttagok és a pártonkivüliek tovább­képzésére. Az elért eredmények mellett, a továbbfejlődésnek egyik legnagyobb akadálya ez a jelenség, mert ennek felismerése nélkül nem lehet a munkában előrelépni. A koordináció rendje tartalmi kér­désekben kialakult, azonban vannak ilyen problémák. 0 Véleménye aszerint ezért is válnak időnként egyes pártbizottságok, testületek féloldalassá, mert a Pártbizottság alacsonyabb beosztá­sú tagjai nem is szólnak hozzá, csak azok, akik magasabb beosztás­ban dolgoznak. Kakuk elvtársnői Mi az elvtársak tapasztalata, hogy a párhuzamossá­­gőIT"me gs zunFe't és ében mennyire tudtunk előre lépni? Válasz: .Gyurosó elvtárs: A párhuzamosság veszélye nemcsak a koordinációs munícara áTX~T enn, hanem más területen is. Törekedni kell a pár­huzamosság csökkentésére. Amikor a vizsgálat folyt, bizonyos ér­­| telemben itt is fennállt ennek a veszélyeÁltalában a koordi­nációs értekezleten elhangzott feladatokat bizonyos értelemben is­métlik. Nagyon kevés az a hely, ahol a kiadott feladatokat sajátos területen viszik tovább, hogy abban minél kevesebb általános le­­. gyen, Tóth elvtárs: Sok esetben a koordinációs munka és a pártbizottság munkástilusa kapcsolódik egymáshoz. #00 A koordinációs munka valóban javult és fejlődött, azonban túlzott­nak tartja a 3» oldal 3» bekezdésében hogy; tartalmában és haté­konyságában komoly fejlődés következett be. Jámbor elvtárs érintette az információ kérdését, amely a koordi­­^ nációs munkánál fontos dolog, hogy mennyiben rendelkeznek a koor­dinálandó testületek azokkal a szükséges információkkal, amel a tartalmi kimunkáláshoz szükséges. Olyan nagytömegű az információ, hogy egy nap is kevés arra, hogy valaki áttudja tekinteni, hogy mi történt 1 nap alatt egy nagyvállalatnál mozgalmi és állami vonalon egyaránt. Hogyan jut ez az információ el a testületekhez? Rendkívül szervezetlenül jut el. Megkapják azokat az információs anyagokat, amelyeket a vállalatok összegyűjtöttek információs cél­ból és ezekből kell nekik kigyűjteni, amire szükségük van. Véle­ménye, hogy ezt nem tudják megcsinálni. Szükséges lenne a válla- i latnál egy olyan koordinációs testület, akik ezt rendszerbe fog­lalják, Felmerül, hogy nem kellene-e módosítani a vállalati infor­mációt ? mert olyan nagytömegű, hogy áttekinteni nagyon nehéz, A kerdesek ismerete ad egy politikai biztonságot, de ez önmagában kevés, mert a részkérdéseket nem ismerjük. Ezekkel egy kicsit behatóbban, jobban kellene foglalkozni. Azt lehet mondani, hogy a koordinációs munkában fejlődés követke­zett be, de nem olyan nagyon komoly fejlődés, ■? —> |- -­­­­■ - ■ »— ——•—-——........ fi - a -

Next

/
Thumbnails
Contents