Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-05-15
' * . A vállalat PB-a helyesen méri fel és foglalkozik a feladatokkal, ar j az?P n sok gondot látok, Nem jó munkamódszert (es gondot) lato!k a,.)ban, amit a 14.oldalon írtak, valamint a 11.oldalon a követkéztetesek es feladatoknál írtak, s az összefüggő jegyzőkönyvek azt bizonyít jak, hogy a PB formailag megfelelően végzi 7 fal adatat. - de nem rélég hatékonyan, 1 11,oldalon ielszélitást eszközölnék, hogy a párthatározatoknak megfelelően, hajtsak vegre a feladatokat; - amiket felsoroltak azokkal^ egyet ertek. A vállalati dolgozók bizalmát pedig igen komolyan kell- venni mert az ilyen bruttó- nettó kérdésekkel el is lehet látszani az ő bizalmukat. Horváth olvtárs : , T^vHen szeretnék kapcsolódni a Szücs e. által elmondottakhoz, hogy megítélni a vallalat belső- és igen sokrétű feladatát kívülálló szemmel, viszonylag rövid idő alatt igen nehéz. -Ezt, a kiegészítésemben megfelelően ki is hangsúlyoztam és ezzel egyet is értek. Azt nézem, hogy e tájékoztatókat kik mondták. Minthogy Jámbor e. elmondta lényegében magara is néhány gazdasági vezetővel folytatott ^ beszélgetés alapjan szűrtem le az elmondottakat. így ni. a főkönyvelő aki azt mondta hogy "rájuk erőszakolták Szekszardot", a főmérnök pedig hogy "Szekszárd nincs kihasználva, a lehetőségek nincsenek kellőképpen felhasználva". Ezzelegyütt, Mercs e-sal közösen úgy igyekeztünk véleményt kialakítani, hogy minél objektivebbek legyünk. Annak hangsúlyozása mellett, hogy valóban nem lehet az ottani vezetőkön kívül /legalábbis igen nehéz/ azokat a részlet-, ill. aprólékos kérdéseket megítélni olyan mélységig, mint az ottani vezetők tehetik} - a beszélgetések alapján bennem az rögződött hogy Szücs elvtárs megfelelően kézben tartja az ottani kérdéseket . Mégis, a szekszárdi gyáregység eszköz-értéke több mint a fele az egész vállalati eszköz-értéknek, a termelési értéke nedig jóval alatta marad az egész vállalat termelési értéke felének - amely ez idő szerint úgyhiszem 20-$ körüli értéket tesz ki. Az én kiégészitőmben, mindössze azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy a szemléletet - tehát nem a műszaki intézkedések kerültek bírálat alá, mert arra nem volt mód, hanem a szemlélet - kérdései bírálhatók és az, re hogy kellő erővel kutatja-e a pártszervezet a szükséges objektiv és szubjektív tényezők létezését a vállalat termelésének hozására. Ilyen értelemben pedig most is azt kell megállapítanom, hogy semmit nem tudunk ebből levonni tanulságul, hasznosításra. Említik, hogy 96 lakást igényelnek és, hogy megfelelő szakembert kell kapniok., Tény, hogy nem kapták meg az igényelt lakást, de amit kaptak, azt sem hasznosították megfelelően és, akik ott lakást kaptak, azok ma j már nem dolgoznak a vállalatnál és minden következmény nélkül mehettek el, Ezt a jövőben szerződésileg biztositaniok kell, akinek ott lakást adnak. Igen sok szubjektív elem lehetséges a főosztály kérdésében, ezért itt is igen<fcjektiv kérdésekre igyekeztünk csak kitérni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy nincsenek meg az összefüggések, amelyekre felépüljenek a termelési adatok. A termelési főosztályvezető szó járása volt, hogy nem tudom ezt, nem tudom azt. /Bogdán István a főosztályvezető./ i Áz merül fel itt, hogy ez már hosszú évek óta húzódik és a vállalatnak kellett volna már tennie intézkedéseket. E kérdésekre, a pártszervezeteknél a jegyzőkönyvekben sem lehetett semmit találni, amelyből dűlőre lehetne vinni ezt a témát. Felmerül, hgy teljes objektivitással kell vizsgálni e kérdéseket. Abban egyet értek Szücs e-sal, hogy ha ma kezdenék el a vállalati építkezésüket, akkor megfelelőbben keresnék az eszköz-arányt és a termelékenységet. \ Lényegében azt hiányolom, hogy nem keresik kellő súllyal az ilyen jellegű kérdések megoldását, xll. a megoldások módjait. Xtó ü « v « 8 -
