Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-05-15
[ \ / - 3 -Jámbor e-nak az igazgatói tanácsülésekkel kapcsolatban; - > 1969-től vari ez rendszeressé teve, de ez előtt is /1963-ban is/ nem kifejezetten mint igazgatói tanácsülés, hanem felsőbb szintű megbeszélés alkalmanként volt. Ezeknek még nem volt kimondottan programjuk, hanem szükségszerűen voltak összehívva. Maróti elvtársnőnek még a 20-fővel kapcsolatos kérdésére- - Az M-L egyetemi végzettség a PB tagjai között, a 31-ből 13 fo jelenleg márrvégzett vagy még jár ide az M-L középfokú iskolára pedig 2 fő jár jelenleg, a többiek pedig 2-5 hónapos pártiskolai végzettséggel rendelkeznek. De a PB', a gazdasági vezetők közül ezt megelőzően is voltak olyan jelentkezők, akik már végeztek ilyen pártiskolát és jelenleg úgy vagyok tájékoztatva, hogy üzemünk nem áll rosszul a kerületben ezzel a 20-fővel, ami az anyagban van. Nem tudok arról pillanatnyilag semmit mondani, hogy a' váll-i felsőbb gazdasági vezetők közül pontosan hányán végeznek politikai iskolát; a gyára igazgató elvtárs is elkezdte, de a betegsége miatt ^abba kellett hagynia. Jámbor e. kérdezte a bruttó- nettó részesedéssel kapcsolatban a nyilvánosság kérdését. Gondolom ezt abból a beszélgetésből is 0 idézi, amelyet folytatott nálunk. Ez végig ment a Szaksz-i Tanács ülése óta. Sajnos előfordult olyan eset is, amelyet magam is ki"-E fogásoltam, de ugyhiszem nem csak nálunk van ez a jelenség, hogy sok esetben nem érzik a funkcionáriusok azt a felelősséget, amely a választott funkciójukkal jár, - azt, hogy nem önmagukat képviselik a választott testületi ülésen, hanem azokat, akik őket megválasztották, pl. nem is jegyzetelnek megfelelően a szaksz-i tanácsülésen. E témában már a szaksz-i tanácsülést követő napon voltak gondjaink, mert a hallottakat a tanácstagok nem vitték le . megfelelően. - Nem. volt /f, általános jelenség, de ilyen is volt tapasztalható, hogy jöttek föl a pártirodára' es a munkaügyi osztályra . Jámbor e. másik kérdése a bizonyos érdek-ellentéttel kapcsolatos; ez abból adódhat hogy a központi, ill. alkalmazotti dolgozók részére nem volt beütemezve a"csökkentett munkaidő és ez, bizonyos, ellentmondást szült, mert ezt annak tulajdonitották^ hogy ; Szekszárd még nem hozza a tervét. Azonban ez csak az első időszakban jelentkezett problémaként, mert ezek azután lerendeződtek, és miután sikerült megértetni, hogy mindössze egy fél évről van szó, res ez nem jelentett összeütközést, ellentmondást. Csak azért vettük be az anyagba,- hogy ilyen is volt és, miután a saját anyagunkban is szerepeit, A kollektív bölcsesség kérdésével kapcsolatban a pártszervezet milyen alternatívák: között választhat; ehhez annyit, hogy megvolt f a vállalatvezetés részéről a koncepció hogy milyen elkepzelesekkel tudunk dolgozni a jövőben - erről Szüos e, is adott tájékoztatót, - igy több választási lehetőség a pártszervezet előtt nem állt. Nyilván a feladatok adottak voltak: egy/részt a Szekszárdot illetően jelenleg 95 % körül van a kapacitás-kihasználás, - másik egfIAT-tal kapcsolatos program adott volt, amelyet pályázat utd ’án sikerült nekünk megkapnunk. lyan variációk elképzelések voltak a vállalatnál, hogy pl. 32- millió Ft. körüli nyereségről volt szó ós ennek elerésebez mit kell hozni a termelésben, stb. Ilyen értelemben tehát vannak variációk, de ezek9% piaci, értékesítései, stb, körülmények befolyásolják. V A kollektíva bölcsessége úgy került be ebbe az anyagba, miután a saját anyagunkban is szerepel, hogy az 1969-es terveknél a pártszervezet ill. a társadalmi szervek rendelkezésére bocsátotta a vállalat a kérdést, milyen javaslatok vannak még mindehhez és hogyan látják a megvalósíthatóságukat. Ezekről úgy a gazd-i, mint a társ-i szervek a különböző fórumokon véleményt mondtak. Ezekből, a vállalat is érzi maga mögött a dolgozókat, a kommunistákat. . / . 5 ^ “ ‘ — 1 — 1 - - - ...... - — «—. ..... ......... —mj : ' . V
