Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-05-02
nem érdemes többet termelni, mert akkor felemelik a normájukat0 Ez akadályozza a tartalékok kihasználását a termelékenység emeló-^ sében, A bérekkel kapcsolatban kifogásolják a dolgozók azt a gyakorlatot, hogy az uj munkást gyakran magasabb bérrel veszik fel, mint amit a.több éve /vagy évtizede/ ott dolgozók kapnak. Az 1969-ben felosztásra került nyereségrészesedéssel kapcsolatban általános az olyan vélemény: nem.értenek egyet az I- II- III-rendszerü kategorizálással. Úgy vélik, ezzel az intézkedéssel elválasztják a munkásokat a vezetőktől. Szívesebben vennék tudomásul, ha a magasabban kvalifikált /értelmiségi, műszaki/ dolgozó alapbérében jutna kifejezésre a különbség, nem pedig a közösen létrehozott nyereség terhére. Általános vélemény,.hogy az alapbérrel és nem pedig a nyereséggel kellene differenciálni, A kisfizetésű alkalmazotti és egyéb állományú dolgozók /mivel sem a túlórák, sem a prémiumok nem segítették átlagbérük emelését/ a nyereség kifizetésénél hátrányos helyzetben érzik magukat, 5./ Á munkások egészségügyi és szociális ellátottságának helyzete : | Javulás és stagnálás egyaránt tapasztalható a kerület üzemeiben a[dolgozók egészségügyi és szociális ellátottságát illetően. Jelentés javulás tapasztalható a textiliparban befejeződ-'tt rekonstrukció következtében. A kerület majd minden gyárában kedvezőbb munkafeltételek mellett dolgoznak; sőt, egyes üzemrészekben teljes egészében ^ iiíodem munkafolyamatok biztosítják a termelést. A textilkikészitőgyárakban a korszerűbb munkát biztositó filmny'mógópek általánossá. ré íráltak,’ A téglagyárban -ahol a legnehezebb fizikai munka van - to-. fvébb gépesítették az anyagkitermelést, az alagutkemencák lótrehozájsával a nehéz be- és.kihordó munkát könnyítették. Egyes#gyárakban juj, modern részlegek, mühelyrószek épültek, de átalakításokra ós felújításokra is sor került. j Mindez azonban csak egy része az egészségügyi ós szociális ellá- I tottság javulásának, hiszen /elsősorban a textiliparban/' még mindig I nehéz körülmények között dolgoznak a munkás k© Ezt bizonyltja a / Pamutkikészitőgyár példája is, ahol az óv elején adtak át egy modern I 300 személyes.öltözőt, ugyanakkor gondot jelent az.elavult mosó/ festő, fehérítő és a festékkonyha kulturálatlansága. / Meg kell itt említeni a Budai Téglagyár példáját is, ahol a jelenlegi felmerés alkalmával a munkabizottság megállapította, hogy a 3~as számú gyáregységben 1968-ban öltözői beruházásként szerepel 255-Qzer : / : fi ... 6 ... > l . .. ... ___________________; - i
