Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-07-25
1 Egyet értek, hogy nem kell különbségeket tenni a volt Szoc. Dem-ek, stb., meg az 1956- előtti és utáni párttagok között, de azért azt mondom, hogy az ujabb, ill, a jelenlegi párttagokban nincs olyan, hogy "úgy kell vigyáznunk a pártra mint a szemünk fényére - mondotta Lenin", 3tb. Tehát, úgy ahogyan Tóth elvtárs mondta, súlyozni kellene a kérdéseket és oktatni,- oktatni a párttagokat arra is, hogy pl. mi a pártdemokrácia, mert az is igaz, hogy sokan nem is tudják mit jelent ez. Amikor a pártoktatá3 értékelése volt a kerületben, akkor azt mondták sokan még a tisztségviselők közül is, hogy őket a szakmai kédések érdeklik; - tehát még ilyen szinten is ez jelentkezik. Azt még nem tudtuk megfelelőképpen általánosságban elérni, hogy kifelé forduljunk az iskolából és mégjobban az életre nevelni a gyermekeket. Márpedig az a pedagógus, aki sajátmaga is csak befelé, fordul, az maga sem tudja a gyermekeket megfelelően az életre nevelni. Általános kérdésekben sem nyilvánítanak véleményt taggyűléseken; ez lehet, hogy egyetértést jelent, de az is lehet, hogy /ahogy Tóth elvtárs mondta/ más csatornákon szerzik az értesüléseiket és így más a véleményük és ez ellentétes a pártéval, s ez$rt nem mondjak ezt a véleményüket el. Éppen az a probléma jelentkezik itt is, amelyet minden szervezetben a tanácsi vonalon megtalálhatunk, de r~N a pártszervezetekben is megtalálhatunk, hogy adva vannak a keretek, azonban nem tudják még megfelelő tartalommal kitölteni. A VIII- IX.Kongresszus óta azért igen sok fejlődés tapasztalható a demokratizmus tekintetében, de nem fejlődött ugyanilyen mértékben a centralizmus i3, valamint a párttagok ugyanilyen tudatos vas-fegyellme mivel arait taggyűlésen elfogadtak, azt nem egészen bizto3, hogy onnan kimenven is elfogadják, ill. egyet értenek vele. - Ez pedig már a fegyelem kérdésével is összefüggésben áll. 1 témát nem hiszem, hogy bármikor is levehetnénk a napirendről; ez mindég és állandóan időszerű. Tóth Z .e.: Közben felmerült benn®m, hogy nam kellene-e má3 cimet adni esetleg az anyagnak. Bihari e.: A demokratizmushoz a centralizmust mi már belevettük, mert véleményünk szerint ez egymás nélkül nem megy. Horváthné e.: Véleményem szerint, mivel éppen elég aktuális e téma és éppen az értelmiségi pártszervezeteknél van ezzel a legtöbb probléma /de az üzemi pártazervezetenél sem elhanyagolható ez/ ezért /-■> sokkal nagyobb helyet kellene kapni az anyagban annak, hogy az értelmiségi pártszervezeteknél hogyan állnak e kérdésekben. - A fizikai pártszervezeteknél inkább az áll, hogy talán nem nagyon értik, de nem is nagyon törik magukat e jogaik gyakorlásáért. Ezzel szemben annál inkább problémázgatnak vele és nem értik, ill. ' nem akarják érteni az értelmiségi pártszervezetek; mert arról van itt szó, hogy nem akarják érteni és másként akarják magyarázgatni. Klavasch e.: Azzal értek egyet, hogy a pártdemokrácia kérdését mindég valaminek a tükrében kell vizsgálni. Mind a kettő, a demokratizmus és a centralizmus, valaminek az érdekében alkalmazott eszköz. Politikai kérdés annyiban, hogy erről nein lehet lemondani /mint eszközről/ ameddig erre szükség van. Azt kell vizsgálni tehát, hogy mint eszköz, hogyan szolgálja a pártegység megteremtését, hogyan lehet döntéseket hozni, hogy valaminek a mozgósítására sor kerüljön. Véleményem szerint megvan ennek a kerete. Az összmunkatársi értekezleten ez valahogy úgy hangzott el, hogy ez összefügg a párttagság érettségével, nevelésével. A pártban megvan a lehetőség a demokratizmus gyakorlására. Végső soron annak kell kicsendülni az anyagból, hogy a pártdemokrácia keretei nálunk adva vannak és ez érvényesül is. Másik kérdés, hogy vüatkozunk különböző szinteken és mégis visszatérő probléma, hogy a végrehajtással, a párttagok aktivitásával vannak gondjaink, - tehát a centrális oldallal vannak problémák. . / . ^ .■ .i ■ -irii ' i i ■ ' .i . . ' ■ * V.- 5 -
