Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-07-25
\f Megengedhetetlen az, hogy olyan véleményeket engednek meg pártvezetőségi tagok is maguknak, amelyek ellentétesek a párt politikájával. • Kissé azt a gondolatot erősítem magam i3, hogy mig a demokratizmus fejlődött, addig a centralizmus nem tartott ezzel megfelelően lépést. E tekintetben az akadályokat le kell küzdetni a párttagság egy részével. Bihari elvtár3 amit említett, abban a párttagság témáját is felvetette, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy kissé formális a tevékenységük, - és ugyanez van a VB tekintetében is. Úgy vélem, hogy a párttagság a demokratizmus eszköze a pártvezetésnek /a létszámából következően is/, a VB pedig a centrális eszköze - ugyancsak a létszámából következően, és kissé nehéz lenne minden kérdést a PB elé tenni. Lehetne vitatkozni, hogy mely kérdéseket kellene még PB elé vinni, de a VB-nak is adva vannak a szervezeti keretei és a PB-nak is. Jámbor e.: Igaza van Tóth Z. elvtársnak, hogy jobban lehetett volna csoport ősitani, ill. súlyozni a kérdéseket, de a Bp-i PB-nak, a felsőbb pártszerr\^c valamennyi nagyságrendű nyersanyagot is kellett adnunk és annyiban valóban lehet orientálnunk a felsőbb pártszerveket, hogy hogyan, milyen irányban folytassák a vizsgálatot. A kérdések sem kerülik meg a centralizmus problémáit, de valószínűleg nem akartak befő- '"'7 lyásolni bennünket munkánkban és azért nem szóltak ebbe. Sok gondot jelent nekünk, hogy a demokratikus gondolkodásra rá szokr tassük az embereket. Másik a tájékozottság kérdése. Ha a párttagok egyenjogúak, akkor ez is egyforma lehet, - de ez csak elméletben lehet igy igaz és csak addig igaz, ahogy a Tóth Z. elvtárs említette, hogy pl. a szakszervezet éppen a tájékozottsága tekintetében igen befolyásoló lehet. De ha itt senkit nem Ismerne valaki és beülne ide a PVB-iilésre, akkor igen jól kitalálná, hogy ki a Tanácselnök, stb. Mindenki tájékozottsága különböző a munkakörétől függően. Feltétlenül szükségesnek tartanám az anyagba bevenni, hogy az állami törvényekre vonatkozó szabályok, nem mindenben egyformán érvényesek a párton belül; pl. a szabad vallásgyakorlás kérdése a párton belül szigorúbb - vagy, ha egy párttagra az állam-, ill. a bíróság sziilőtartáat itél meg, akkor ennek a párton belül egészen más í -szigorúbb- megvilágításba kell kerülnie. Itt meg lehet említeni az egyes vezetők jól-járási problémáját, a kapzsiság- a szerzési vágyát; ezzel néhány vonatkozásban a párton belül még baj van. Sok gond adódik az ilyen dolgokból a pártra nézve; így egyik ilyen -"7 probléma, hogy a pártonkivüliek a kommunistákat is ilyennek tartják, mivel a kommunisták vezetnek ebben az országban. Megemlíti Jámbor e. a Facsavargyár igazgatójának példáját, ahol ' , másfél éve nincs munkaerő-hiány, nem mennek be részegen dolgozni az emberek - pedig ugyanolyan körülmények vannak, mint az előző igazgatónál; ma már eléggé elkezdték magukénak tudni a gyárat a dolgozók. Ez is mutatja, hogy egy-egy vezető mennyire képes alakítani az üzem-, a saját maga körüli légkört. Azzal nemigen értek egyet, amit Tóth e. mondott, hogy az üzemi PB jó hatása is megszűnik az olyan helyen, ahol a vezető rossz légkört teremtett meg. Ezt az anyagot, figyelembe véve a megjegyzéseket, jónak tartom. Kutas e.: /BPB-PTO/ Ez az első anyag, amellyel ilyen értelemben e témában ’t'álálkozunk. Figyelembe véve, amely itt az Elvtársakat is zavarta és amely érződött az anyagon, a cime is kissé másabb mint amit kértünk volna. Úgy értelmezték, hogy a pártdemokrácia érvényesül-e a kerületben; ez a kiinduló pont nem jó, mert az anyagnak nem ez a céljaj a KB elé kerülő témának sem ez a célja. Talán nem is ezzel a kérdéssel kellett volna foglalkozni, - hanem a IX.Kongresszus -amely bizonyosmértékben előrelépést tesz a pártdemokrácia kérdésében, hogy ezekben hogyap sikerült, ill. sikerült-e előrelépni. » ff I
