Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-07-25
- 3 -I» De ennek lehet az is az oka, hogy titkosan lehet megválasztani a vezetőségeket és azokat magukénak érzik a tagok, - de az is lehet, hogy nem elég igényesek a helyi vezetőség, csucsvezetőség vagy a kerületi PB felé. Véleményem szerint mind a két megállapitas megállja a helyét. , , , _ , __ A 17.oldalon, hogy a vitakeszseg fokozásával kell növelni a pártdemokrácia erősödését, stb. Kissé az a véleményem, hogy a választott testületek, az állami testületek tevékenysége bizonyos fokig formális; sok az ünnepélyes beszámoló, tájékoztató, de igazában nem vitatjuk meg a kérdéseket. Véleményem szerint az alsóbb- és a felsőbb szintű PB-okra is ez a jellemző. Olvastam olyan anyagot is, hogy a KB, amely hivatva van a Pol.Biz. irányítására, nincs olyan szintre hozva, hogy erre képes lenne; - mert nincs kibontva feléjük ez az igény. Felmerül, hogy mi az oka ennek. A félelem? Úgy hiszem, hogy a mi PVB-unk nincs olyan helyzetben, horv ezt kellene mondani. Sajnos a rohanó tempóban el-elvész egyikmásik kérdés a szemünk elől, és ezt akarja ez a megfogalmazás kifejezni. Horváth e.i A 19.oldalon a 4.pontban az első bekezdésben a "semmiv, lyen" sz& helyett, talán helyesebb lenne a "területüket érintő fontosabb - vagy legfontosabb kérdéseket" beírni. Varga e.: A párttagok a jogokkal inkább akarnak élni, mint a kotelességőkkel - ezt hogyan értik? Bihari e.: Horváth elvtárs észrevételével egyet lehet érteni. Varga elviárshak válaszolva az "egyenlő jog, az nem egyenlő kötelesség alatt azt értjük, hogy minél magasabb funkcióban van valaki, annal több a kötelessége és a jogai ez-által nem lesznek többek. Jámbor elvtárs irja most nekem, hogy az összmunkatársi értekezleten elhangzott olyan észrevétel is, hogy az 1956-os, előtti és utáni párttagokat ne különböztessük meg, ill.'ne osszuk meg. Ezt az anyag javításánál, módosításánál ugyancsak figyelembe fogjuk venni, j^rem, kérjük az Elvtársak véleményét, észrevételeit, hogy hagyjunk-e ki vagy tegyünk hozzá még valamit az anyaghoz. Hozzászólások : Tóth Z.e.: Az a megállapításom, hogy igen nehéz anyag, 30k probléma és gond van benne. Talán a vázlat összeállításánál is hiba történt, r-s úgy érzem kissé sokat markoltunk. Kicsit talán disztingválni kellett volna és jobban súlyozni kérdéseket, s amelyek tárgyalva voltak vagy a közeljövőben lesznek tárgyalva, azokat csak érinteni kellett volna. , , . Véleményem szerint a demokratikus centralizmus értelmezésének a kérdése a legsarkallatosabb téma, amelyet tárgyalni kellett volna. Szerintem itt van az alapvető hiba, mert nem egyformán értelmezzük ezt az egész párton belül. Ebben a kérdésben sok a szélsőség. Van, aki úgy értelmezi jónak a demokratikus centralizmust, ha igaznak fogadnak el általa mondott dolgokat} és vannak, akik egész az anarchiába viszik a kérdéseket. Talán egyértelműbben kellett volna e témát megfogalmazni. „ ,, A demokratizmus értelmezésében az alkalmazandó módszerekről: - szerintem ez a pártmunkában nem csak a demokratizmus értelmezésében érvényes, hanem általában^ felkapunk fogalmazásokat, mondogatjuk és később pedig elfelejtjük őket. Ezt úgy lehetne felvetni, hogy van-e bennünk elég allhatatossag, következetesség, amellyel végig vinnénk a hozott határozatainkat, döntéseinket. Megfeledkezünk később róluk és újabbakat hozunk. A IX.Kongresszus felvetette ennek fontosságát, s ez egy igen fontos gondolat volt; a kollektívák hozzák a döntéseket és nemigen lehetett a személyi felelőst megtalálni. Annakidején a Gázgyárban ezt meg is vizsgáltuk; azért emlékszem erre, mert magam voltam ezért felelő3. ] ' . / . íT MMMSSMI&JMnMIMMWSI »l»WWBIHWW»ll»W'IPHSHSg;:'.'.
