Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-07-25
í mummamtr’ ?— —— m nomn»>K&e»Mia/.=> M ' 2 " f Kérdések: , Tdth Zoltán e.: A 4.oldalon van irva, hogy "nem keressük a többség véleményé' megismerésének útját, módját" - szeretném tudni, hogy ez általában vagy helyenként érvényes? Az 5.oldalon a "nem a párton belüli demokráciával van baj kezdetű szakaszt egyáltalán nem értem. A 12.oldalon nem értek egyet azzal, hogy "elszoktatjuk a párttagságot az önálló gondolkodástól", mert ez nincs igy. Ágoston Árpádné e.: A,7.oldalon a b.pont előtti szakaszban Írtakkal kapcsolatban", mi” az oka annak, hogy vannak alapszervezetek, amelyek nem tudják az öntevékenységet megfelelően kifejleszteni. A 17.oldalon "a pártdemokrácia erősödését a választott testületek jogkörének továbbfejlesztésével, a vitakészség fokozásával kell biztosítani", ez alatt mit értenek az Elvtársak? Válasz : Bihari elvtárs : Tóth elvtársnak válaszolva, a saját véleményem szerint, ' amikor egy taggyűlésen adott kérdésben határozatot hoznak és felteszik a kérdést, hogy elfogadják-e a döntést, azt a legtöbb esetben elfogadják, s ez jó dolog. De nem mindenütt van igy. Pl. a Kapitányság legutóbbi taggyűlésén a Lendvai szds. ügyét tárgyaltuk /mivel a kerületi PVB hozott egy határozatot, hogy vegyek ott ré3zt/ nem vagyok benne biztos, hogy a többség elfogadta á döntést; - tudomásul vették, de nem vagyok biztos a vélemény elfogadásában. Tehát, megnyugtat óbbá válik a vezetőség munkája, ha keresik azt, hogy a többség valóban elfogadja a vezetőség véleményét, döntését. Annál is inkább fontos ez, mert megnyugtat sokszor bennünket az, hogy 15-20 felszólald támogatja a vezetőség véleményét. Ez összefügg a párt csoport-munkával is, ahol tárgyalni kellene a saját és a különböző más kérdéseket is. Lehet, hogy nem elég világosan van leírva, de sajnos szükséges tőmondatokban fogalmazni, mert igy is elég hosszú a jelentés. Az 5. oldalon írtakkal kapcsolatban, hogy "nem a párton belüli demokráciával, hanem a demokratikus jogok gyakorlásával van inkább baj", mert a párton belül megvannak a‘jogok, pl: I a vezetőséget megválassza a párttag, vagy elmondja a véleményét, de sajnos nem eléggé élnek is vele a párttagjaink. Ez összefügg a párttagok nevelésével is, hogy a különböző munkahelyeken milyen légkört alakítanak ki az emberek. Ezért is irtuk bele, ill, javasoltuk az anyagban, hogy a vezetőségválasztásnál a második napirendet, a személyek megválasztását, esetleg másnapra lehessen halasztani, amikor már nem olyan fáradtak a , párttagok, a 12.oldalon, hogy "elszoktatjuk a párttagokat az önálló gondolkodástól", ezt módosítjuk majd. Ezzel is az a helyzet, hogy érdemes figyelni a különböző vezetőségi és taggyűléseket - hogyan néznek ki. Megtartja a vezetőség a beszámolót és azon vitatkoznak, s ez helyes. Ds ezek azt is megmutatják, hogy a tagsággal nincsenek megfelelő összhangban a vezetőség részéről; olyan nemigen fordul elő, hogy összehívnák a taggyűlés előtt a párttagokat /a bizonyos fokig érdekelt embereket/ és kikérnék a vélemén,yüket. Ezért van az, hogy a párttagok bizonyosraértékig készen kapnak dolgokat és már nem is tartják szükségesnek a vélemény nyilvánítást. A párttagság igen sok anyagot kap, és készen kapják. Ágoston elvtársnő kérdésére, a 7.oldalon ezt nem általában, hanem úgy vetik fel, hogy egy néhány; - tehát, egyes pártvezetőségeink, csucsvezetőségeinkről van szó. Pártszervezeteink többsége megfelelően tudja a tapasztalatokat levonni a feladatokat illetően. Ez a gond adódik abból is, hogy a vezetőségi tagok között nincs cserélődés. Ez egy olyan jelenség, amelyre sajnos nem figyelünk eléggé. . • / • i/
