Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-05-16
, r .n- 4 -A vállalat szervezeti felépítésében történt változás, nem von maga után nagy improduktív létszám felfutást. A központi apparátusban 7 fős növekedés jelentkezett, azonkívül egy önálló közgazdász kinevezését tervezik, de eddig még megfelelő személyt nem találtak. Sebestyén elvtársi Az árdokumentáció változás nem jelentett ár- TeveTeTí emelkedést, ellentétben a többi téglaipari vállalattal, aholis 25-4o $i-os árbevételt jelent. Ezzel szemben egy sor olyan plusz költsége van a vállalatnak, amely 22 millió Ft. kiesést jelent. így a vállalat anyagi helyzetének változása következtében csak a fele részesedésre lehet számítani. Ezért van a minimális és maximális tervre szükség. A vállalatnak a maximális mennyiséget kell hozni. Súlyosbítja a helyzetet a munkaerő-gond. Uj munkaerő a téglagyárba nem igen jön, a törzsgárda pedig lassan elöregszik. A termelési tervhez viszonyítva 8-lo %-os létszám-hiány van. Bérfejlesztés nem hajtható végre. Az uj gazdasági mechanizmus során ezek a problémák nehézségként jelentkeznek, és ezt mindenfelé /L továbbítottuk.^Felmérték azt, hogy mit tudnak saját maguk megtenni n és ennek alapján készítették el az intézkedési tervet. Bár bizonyos mértékig ez elkésett, hiszen a gyáregységi terveket csak a májusi taggyűlésen fogják tárgyalni. Minden gyáregységben aktíva értekezletet tartottak, ahol kikérték a dolgozók véleményét, hogy mivel lehetne segíteni a dolgokon. A ^Pártbizottság intézkedési terve elsősorban a beruházások kérdésével foglalkozik, persze annak politikai oldalával, mert ez nagyban befolyásolja^ vállalat jövő évi helyzetét. Foglalkoznak még a munkaversennyel és a brigádmozgalommal is. Jelenleg elég felhevült légkörben dolgozik a vállalat; bérfejlesztés nincs, a túlórát is le kell csökkenteni, ennek ellenére minden dolgozót arra kérünk, hogy maximális erővel dolgozzon. A politikai, társadalmi és gazdasági vezetés kapcsolatában, nem személyi, hanem inkább módszerbeli különbségek vannak. Ennek vannak politikai és eszmei kihatásai is. Amikor ez a probléma felmerült a szakszervezet nem állt úgy a helyén, ahogy kellett -"N volna, igy a pártszervezet egyedül/ maradt. A dolgozók hangulatát elemezve differenciát kell tánni . a gyáregységekben és a központban dolgozók hangulata között. Elsősorban a gyáregységek vezetőinek hangulata javítására tervezve lett minden hónapban gyáregységvezetői értekezlet, ez régebben nem volt.^Nagyon előremutató dolog az is, hogy az igazgatói alapnak 2o %-át sikerült a gyáregységek vezetői részére kiadni. Ezzel önállóan rendelkeznek, ők döntik el, hogy mire költik. A dolgozók hangulatát befolyásolja az, hogy aktiv bérfejlesztés nincs. Ennek megvan a maga kihatása, ez a későbbiek során még inkább fog jelentkezni. Ezenkívül a vállalatnál lefolyt lakásügyi kérdés is ros3z befolyást gyakorolt a dolgozókra. Meggyőződése, hogy a vállalat törzsgárdája továbbra is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy maximális tervet teljesítsék. Javasolja, hogy a bérarány kérdését felül kellenne vizsgálni, mivel a vállalat bérarányai olyanok, hogy uj munkaerőt nemigen tud felvenni, vagyis toborozni. A jelenlegi dolgozók közül pedig sokan elmennek, melyben szerepet játszik a bérkérdés is, a régebbi dolgo« zólc pedig kiöregszenek. Tervezés alatt van egy sor .pozitív intézkedés, amelyek ha megvalósulnak, akkor egyértelmű lesz a fejlődés, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR—— _ —_—.-----—
