Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-05-16
4 ! 1 A két^terv kiadása nem egyidőben történt. Januárban lett kiadva a minimális terv. Ennek ismeretében a vállalati eredmény kimunkálható lett. Erre született meg a maximális program, mely március végén lett kiadva a gyáregységek felé. A két program között kicsi a differencia, az I.negyedévi adatok alapján, de már a II-III. negyedév jelentős változást fog magával hozni. Azért van még most ilyen kis eltérés, mert áprilisban kedvezőtlen volt az időjárás, de a későbbiekben igen sok eltérést fog mutatni. ' Az utolsó oldal 3*pontjában leirtakat, nem is annyira a központ vonatkozásában, mint inkább a gyáregységek felé érti. A központban^ a politikai, társadalmi, gazdasági vezetés kapcsolata kedvezően alakult. A gyáregységek vonatkozásában még ezt nem tudták elérni. Nincs meg az az összhang, amely feltétlen szükséges ahhoz,^hogy kollektiv munka alakuljon ki. Ahhoz, hogy a vállalat előtt álló feladatok végrehajtásra kerüljenek, elsősorban az összhang megteremtése a legfontosabb, ezért került ez ilyen megv fogalmazásba. ■Z"’'4 A gyáregységek és a központ kapcsolatának problémája régebbi idők" re vezethető vissza. Az összevonás bizonyos vonatkozásban,még mindig rányomja bélyegét a központ és a gyáregységek kapcsolatára. Bár ezek inkább személyi vonatkozású kérdések. Azt azonban el lehet mondani, hogy 1963 óta jelentős változás következett be ezirányban, l§67-ben is történtek lépések, hogy a vállalat központja és a gyáregységek kapcsolata nyíltabb, őszintébb legyen. A gyáregységek vezetői és a dolgozók jelentős többsége is, kritikusabb szemmel nézi a vállalat központjának tevékenységét, mint a megelőző években tette. Ez érthető is, hiszen gyakorlatilag a I munka megvalósítása a gyáregységek vállán nyugszik. Elsősorban ők érzik, ha a vállalat központi apparátusában nem megfelelő tevékenységet végeznek. A hibák kiküszöbölésére uj szervezeti felépítést dolgoztak ki, melyet különböző fórumokon meg is beszéltek. A vállalat előtt álló feladatokat csak a gyáregységekkel együtt lehet megoldani, ennek érdekében minden tekintetben jó kapcsolatot I kell teremteni. 'N Alvállalat szervezeti felépítésében történt változás folyamán létrehozták az anyag- és áruforgalmi osztályt, azonkívül egy közgazdasági csoportot alakítottak, amelynek feladata, azoknak az érintett tartalékoknak a feltárása, amelynek alapján a vállalat eredményesebb munkát fog tudni végezni. Ez a csoport dolgozta ki a vállalat anyagi^ösztönzőrendszerét* Pl. az egyik részlegnél egy olyan ösztönzési rendszer került kidolgozásra, amely- bizonyos * forint összeget biztosit az ott dolgozó műszaki, de elsősorban fizikai dolgozók számára. Vagy van olyan részleg is, ahol a termelt áruféleségek 85-9o %-a elsőosztályu. Itt teljesen tökéletes ösztönzési rendszer kidolgozása nem volt lehetséges, mert nehezen mérhető, hogy egy-egy termék selejtes aránya, milyen mértékben jelentkezik a különböző részlegeknél. Itt csoportos anyagi ösztönzést, jutalmazásokat hoznak létre, havonta illetve negyedévenként . A munkaerő-helyzet problémájával nagyon sokat foglalkozikja válla- i lat. A megyei tanácsokkal felvették a kapcsolatot munkaerő-szerzés céljából. Elképzeléseik szerint a munkásszállások bővítésével, a gépesítéssel és a jobb munkakörUaimények biztosításával kívánják megoldani munkaerő gondjaikat. Nehéz ezeken a gondokon enyhíteni, mert bizonyos kötöttségek is vannak• Éppen a munkaerőhe.ly zetből kifolyólag a tervet ^csak túlórával tudják teljesíteni, viszont igy nem tudják a bérszínvonalat betartani. ^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Jj L J *— ___ mmmm*
