Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1967-11-30
, >- 2 - . i I\ szerinti megoszlás milyen. ! 2./ Nekem személy szerint mindig gondot jelent, hogy a fiatal 1 értelmiség túlnyomó többsége a felszabadulás-után végezte az egyetemet, nagyrésze államvizsgázott marxizmusból, ezt érezni kellene munkájukban, - rni a tapasztalat? 3-/ Az anyag foglalkozik az értelmiségiek szabadiéjének fölhasználásával, -mire használják fel idejüket ha nem olvasnak, nem tanulnak? j Én ezekből a leirt megállapításokból bizonyos negatívumot vontam lo. 4./ A kozrnopolitizrnus, nacionalizmus is szerepel, - ezek a kérdések hogyan kerülnek felszínre, van-o vita, amely felszínre hozná az ő nézeteiket? 5./ Úgy érzem, hogy nera tesznek erőfeszítést a saját marxista képzésükért1; mi a tapasztalat? Kakukné e. válasza: Klavasch et.nak a statisztikában szerepel, hogy lol fő közül 77 rendszeresen részt vesz különböző szintű pártoktatásban 24 fő, aki nem vesz részt, ebben szerepelnek a fiatal gyakornokok is', A gyakornokokat azért nem vonjuk be oktatásban, mert a vállalat tó, különböző gyáraiban vannak beosztva, 2-3 hetet töltenek el egy-egy gyárban. 5 évre Visszamenőleg nézve a pártoktatást van fejlődés a műszaki értelmiség marxista képzettségét illetően. Nem tartjuk rossz számnak a lártaka1^, a gyakornokok nélkül 9o %-os nők lehetne tekinteni a ő oktatásukat. A kezdő értelmiségnél a türelmetlenség elsősorban a közgazdászoknál mutatkozik. A közgazdászok kikerülnek az egyetemről bekerülnek a vállalathoz, ott megbízzuk őket a manuális számítások végzésével, adatokat szolgáltatnak. Itt jelentkezik a türelmetlenségük, ahhoz, hogy ezeket a „számokat kiszámítsák nem kell .egyetemi végzettség, - mondják. Vállalatón„belül elméleti konferenciára valóban nem gondoltunk, alkalomszerű tájékoztatókat terveztünk a jövőre vonatkozóan. A Munkásmozg. Története szemináriumra nem is gondoltunk, de nőm hinném, hogy oz a téma érdekelné ezt a réteget. A spec.kollégiumra valóban 1-0 főt lehetett volna javasolni, de mivel munkaidőben kellett volna elmenni nem is tudták vállalni. A Marxista Egyetemre nagyon sokan jelentkeztek, 1 többet mint ahogy fel tudtak volna vermi. Rendelkezik-e mindenki társadalmi munkával - nem,a dolgozóknál is ez a probléma, nem tudunk mindenkit megbízni társadalmi munkával. Viszont elmondhatom, bárkihez, bármilyen kéréssel fordulunk mindenkor szívesen segit, pl. pártcsoport, vagy pártvezetőség előtt kell beszámolni munkájukról azt is mindenkor megteszik. A szemináriumokkal kapcsolatban - azt anyagban is szólunk róla, hogy fa akik alacsonyabb szintű szemináriumra jelentkeznek mint a fölkészültségük, azok nem készülnek, - kivéve a Tatár elvtárs szemináriumát, ahol kényszerülnek felkészülni. Bihari elv társnak - a VB-n úgy értékeltük, hogy a központban kielégítő 1 a párttagok aránya - 44 %. Többen is beléptek volna a pártba - de van olyan aki kifejezetten vallásos, van olyan akik a plusz követelményeket nem vállalják, nem értek még meg a párttagságra. Kifejezetten pártópitő tevékenységet az ő körükben még nem fejtettünk ki. Két fiatal egyetemet végzettet vettünk fel a'KIMZ-ben végzett munkája alapján. Nem tartom rossznak az arányt és el kell mondani, hogy ezekre az elvtársakna mindig tudunk számítani, araikor nera egységes a nézetünk, akkor azt igyekszünt tisztázni. Véleményünk^ hogy az egyetemeket a marxista képzés színvonala nem a legmegfelelőbb. Addig amig a különböző szaktárgyakból a szaktanárok nagyon mély, konkrét ismeretet adnak, addig a marxista tanárok nem megfelelően felkészültek, csak tantárgynak veszik, érzelmileg nem tudnak az egyetemeken közelebb kerülni a tanulókhoz, kifejezetten csak oktató munka folyik, érzelmileg nincs hatással a fiatalokra . A szabadidejüket hogyan töltik a műszaki értelmiségiek - nagyon kevés képem van arról, egész kis részük jár színházba, moziba, vagy TV-t néz-i - 2 1 * — . 'eemewamemswaimn'.,- -1 •' 1 fa
