Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1967-10-05

roeatóWttmftmismiBeeM! m-r-i

..- ;

fi *

i - 3 -jelent éa nera illik hallgatózni, Posta psz. titkára - az információ fa admin# munkát jelent, neki nehezére esik a fogalmazás és az

i irás, a Kapitányság psz. titkára azt mondta, hogy nem történik

semmi, olyan fegyelmezettek a párttagok, hogy még az ár- és bérrendezésnél sem háborogtak. Vagy olyat is mondtak, pl. hogy őket nem érdeklik a napi operatív dolgok - és ekkor nem is gondolt arra a titkár elvtárs, hogy emögött a mondása mögött mi a politikai értelem. Vagy mondták, hogy a párttagok nem mondanak semmit, mert nem bizalmasak. Lényegében azt kell mondani, hogy nem ismerték fel azt a helyzetet, hogy ez a társadalomban végzett elemző munka, r ami képet ad önmagunknak ós a felsőbb pártszerveknek, nem ismerték

fel, hogy lényegében enélkül nem lehet dolgozni, ezt elmondtam az elvtársaknak, amit úgy hallottam vissza, - hogy "fejmosás volt, számon kérés” és nem vették figyelembe az általam elmondott tájékoztató munkával kapcsolatos véleményt.

Nekünk a csoportos beszélgetéseket tartó személyek kiválasztására kellene nagy súlyt fektetnünk.

Kakukné et.nő; Egyetértek az anyaggal, azzal is, hogy javult az ^ üzemekben 'a "tájékoztató munka. A tájékoztató munka nemcsak admin.

jellegű, hanem arra is, hogy a saját helyzetünket jobban megismerjük. Sok alapszervezetünk plusz feladatnak tekinti az információs jelentések készítését, legtöbb alapszervben nem képezik az információs jelentések a pártvezetők munkáját, Így van ez, pedig már egy jó néhány határozatot hoztunk errevonatkozóan. Még mindig nem beszélik meg vezetőségi üléseken, már pedig az információs [ jelentéseknek az lenne a lényege, ha ezt megértetjük akkor nem

plusz munkának fogják tekinteni, nekünk is nagyon sok tennivalónk van ezen a területen, i A lefelé irányuló tájékozódás még nem megoldott kérdés, az én

véleményem is ez, legfeljebb a legjobb alapszervezetek azok, ahol megoldják, hogy a pártbizalmiak tovább adják a tájékoztatót*

A dolgozok által felvetett problémákra feltétlenül választ kell adni, lehetőség szerint megoldani a felvetett problémát, hogy lássák, hogy foglalkoznak az ő általa elmondottakkal.

[ Ez az anyag hfian nem tudja tükrözni, hogy milyen mértékű csoportos

beszélgetések folynak az üzemekben, pl. a Goldbergergyárban elhatározzák, hogy egy évben 2 csoportos beszélgetést fognak tartani, de adott problémánál mindig összehívják a pártcsoportot. Pl. a VB ebben az évben tárgplta a gazdasági vezetők politikai alkalmasságát, a VB-n határozat született, hogy ezt a témát a vezetőkkel * meg kell beszélni, vagypl. á festődében 3zintén kellett csoportos beszélgetést tartani, úgy szintén a Textilfestőben is, mert a f szakmai vezetés és a pártvezetőség között nem volt megfelelő a

hangulat, ott is leültek ebben á témában és az igazgató tartotta meg a csoportos beszélgetést. Vagy a Pamutkikészltőben egy nagyon csúnya reklamáció történt, visszakaptunk árut, ott is leültek és csoportos beszélgetésen megbeszélték az illető dolgozókkal, hogy érzik-e a felelősségüket ebben az ügyben# Ha olyan kérdés van, amit a dolgozókkal feltétlenül meg szeretnénk beszélni azt csoportos megbeszélés keretében tesszük, - nem tudom, hogy a PNYV-re vonatkozó példa, hogyan került az anyagbajl.Felmerült, hogy a i Központban nagyon kevés csoportos beszélgetés van, - nekünk az a

véleményünk, hogy ahol az emberek egymással szembe ülnek, ott az

egyéni agitációra kell fektetni a súlyt, mert ott nap-mint nap

beszélgetnek a kérdésekről, igy sokkal jobban érvényesül a párttagok egyéni agitációja.

Horváth et.: Az előterjesztett anyag alaphangjával egyetértek,

ezt lehet érzékelni rendszeresen a munkában is. A párttagok és pártonkivüliek jó része is jobban informált, ezt munkájukban is hasznosítják. Az anyag másik alaphangjavai is egyetértek, hogy

h ■

X i

I