Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1967-02-09
P f—unni — inasaa-.Égétő elvtárc: Jelentősebb beruházásokra sor kerül-e - a PNYV mint egy/4oo szövőgépet kiván beállítani, s még a rekonstrukció befedj ezese hatra van, azonkívül a kommunális jellegű beruházások kúlturhaz, stb., a Bi.iG szinten, főleg az áttelepítések Vonatkozásában, Azonban az elmondottak kimondottan üzemi jellegű rekonstrukciók e^JL® r béke most nem olyan nagy volumenű, mint volt az elmúlt évben a PNYV eseteben. -'.•te!7 ! ■/II' jjoffiáthné ot .nő: A_ Téglagyárral kapcsolatos kérdésre talán válaszolnék, - a ker-i VB ules határozata az volt, hogy l97o-ígtóe a bányát, úgy^hogyha bánya-védelmi munkákat addigra elvégzik, i A sok beadvány következtében a .Főv,Tanács összehívott egy értekezletet ahol fenti ügyet tárgyalta, egyik keres az volt a hegyi lakok részéről, hogy azonnal állítsák le a banyát, — Siraor miniszterhelyettes elvtárs viszont azt javasolta, hogy 1975-ig állítsák le. A hegyiglakók részéről Rozner főv.tanácstag vett részt a Fov.Tanács ülésén, ahol végül az a határozat született, hogy a ker-i Tanacs VB határozatát kell érvényesíteni, tehát l^o-ig le kell állítani a bányát. A helyszínein lévő óvodái megnéztük, hogy nem-e kellene kiüríteni, de jelenleg még nem szükséges, azonban köteleztük a vállalatot Ggy óvoda épitéseire9 melynek a tervei '^"NS mar elkészültek és köteleztük még a vizlevezetés megoldására is. Hozzászólások: Jámbor et.: A mechanizmus reformjának felkészülésénél nagyon nagy ■színvonalbeli kilőnbségeket látok. A Kohó— és Gépipari Minisztérium szervei nem tájékoztatták eléggé vállalataikat, pl, a BRG vezetői sem latnak tisztán, egyesek féltik beosztásukat. A KGM-ről az a véleményem alakult ki, hogy nem szeretnek informálni. Pl. rni a saját I vállalaton belül megpróbáltunk előbbre menni, megkerestük azokat' a szerveket, ahol arakat tudtunk kérdezni, de ez nem egy normális helyzet, hogy úgy mondanám maszek értesülések alapján készüljünk a munkára. Velemenyem, hogy a KGM vezetőségét erre figyelmeztetni kell®ne» megkérdezni, hogy hogyan informálta a vállalatait. Pl. ' a KGM vállalatoknak egy negyedév alatt kell megoldani olyan felada. tokát, melyeket más üzemek már most betudtak tervezni. Véleménvem szerint a^PNYV azért tudta már most megoldani a kérdéseit, mert a Minisztérium informálta. A megmaradt Iparigazgatóságok "mindent kidolgoz bak a sajat megmaradásukra, lenn. az üzemekben egv csomó 0 ember inkább nézi a termelést és *»tóazt nézik, mint az ilyen funkcióban levő emberek, hogy a saját funkciójukat védik. Amit Egeto elvtárs mondott, egyezik a véleményemmel, jó a' hangú— lat - optimista, magabiztos, a gyárakban az emberek úgy vannak f n ?§?ba JabJÁk a termelési feladatokat azzal küzdenek, értelmét látják} a gonddal csak az egyes vezetők küzdenek. Azt amit én úgy fogalmaztam meg, hogy a Kongresszus ideje alatt nagyon jó helyzet alakult ki a gyárakban, ezt az emberek a termelésben adták vissza. Ha.ezt a helyzetet jobban kihasználnánk sokkal előbbre tudnánk menni. et.j 1968 január l~ével kezdődik az uj gazdasági mechanizuv-k Gzetése, az átállás a vállalatok számára néhány hónaj;pal előbb, ennek megfelelően a felülről jövő intézkedéseket lassúnak 1 ifi Í j1*.0 könnyűiparban sem olyan szép a helyzet mint ahogy latszik, de ha összehasonlítjuk a helyzetet a KGM üzemeivel, akkor jobb a helyzet, A könnyűiparban önállósult az értékesítés. fZ 0szerzes 08 sz anyagbeszerzésnél a deviza gazdálkodás. Az MMG-vel összehasonlítva saját helyzetünket, mi lényegesen előbbre vagyunk, de léhet, hogy ennek az az. oka, hogy a KGM az átszervezés területen még nem tart ott, ahol a könnyűipar 1963-ban tartott, ott meg mindig van középirányitó dzerv is# Ebből azt lehet sejteni, hogy a KGM óvakodik ki adni a kezéből sok olyan dolgot, ami már most természetes lenqe. így pl. irányadó volt, ^
