Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1967-09-07

' ‘:r\

I* Erre példának elmondanám, hogy 1960-ban felfedeztek egy házaspárt,

akik 4-éven keresztül folytattak kémkedést, - az asszony volt a rádiósa a férjének, és ez is egy ügy volt, a két személy ellen folyt az eljárás. Mindenki nagyon jó és rendes embernek ismerte őket, egy 16 és egy 14 éves korú gyermek maradt utánuk, s a BM-nek ki kellett szállni és a ház lakóit meggyőzni, hogy milyen ügyben kellett eljárni a nevezettekkel szemben. Tehát, ilyen oldala' is van ezeknek a számoknak.

Fontosnak tartom, hogy az ilyen ügyek krimi-módon rögződnek-e, vagypedig úgy, ahogy a mi társadalmunk szeretné.

Elég jelentős hatása xvftntársadalmi hatása van e bűncselekményeknek, de hogy hogyan xMgsáriik tükröződik az emberek tudatában és hogyan alakul át,ez a hatás milyen lesz, az nem mindegy nekünk.

Ezeket az eseteket vagy ezekből néhányat nagyon propagandisztikusan fél lehelne használni az emberek tudat f öimial ás ara.

Természetesen mindez nagyobb apparátust, több munkát igényelne, de úgy gondolom megérné - a hatás miatt.

A többszörösen visszaeső bűnösökkel szemben - nem akarom sértegetni a Bíróságot, és ebből sem a III.kerületit, mert nincs ilyen tapasztalatom, de más területekről igen, hogy - még mindég elég enyhék velük szemben a Bíróságok. Az a tapasztalatom, hogy a tó börtön levegője, nem nevelő hatású ezekre az emberekre, hanem éppen

ellenkezőleg, és azok, akik többször átmentek ezeken a kohókon, azok mindég rosszabbak lesznek, s ha nyíltan nem is, de ahogy alkalom adódik azonnal állam-ellenesekké válnak; Megmutatta ezt az ellenforradalom is, mert amig a horthy-rendszenre soha nem emelték a kezüket a bűnösök, a miénkre ráemelték.

Fontos itt a nevelő-tisztek szerepe, - különbséget kellene ilyen értelemben tenni ezekben az ügyekben, mert 1-1 kliens már szinte kívülről mondta a szöveget, és aki visszaeső azzal szemben kíméletlenül el kell járni';

Hegedűs elvtárs: A jelentést jónak tartom, helyesen tükrözi a kerület ilyen jellegű helyzetét.

Ami kérdést tettem, azt azért kérdeztem, mert zöld-övezet vagyunk, amelyre Varga elvtárs is hivatkozott és ez eléggé alapfeltételeket ad a bűnözők számára, — Részleteiben egy-két dolgot szeretnék felvetni, nehogy e helyzet kedvező alakulása valami túl nagyfokú tó elégedettséget eredményezzen.

A lakosság elleni erőszakos bűncselekmények száma 1966-ban 40 volt, ebben helyes lenne Varga elvtárséknak konzultálni az Ügyészséggel. Nagyon örvendek, hogy csökkentek a bcs-ek a különböző területeken, igy a Római-parton is, ahol pedig az elkövető jelentős része nem is kerületi lakós volt. Természetesen el/őfordul, hogy a mi kerületünkből is más területek felé orientálódnak, <|e ha mindenütt erélyesebben lépnek fel, ekkor egységesebb, nagyobbíész a hatás.

Az állampolgárok közömbössége a felmerüld intézkedésekkel kapcsolatban} Itt felmeliteném, hogy a lakóterületek elhelyezkedése ilyen ló-ugrásszerü, amelyeknek a járőrözése, a kmb-se - legalábbis a mi lakóterületünket illetően - nagyobb gondot igényel. Ha a rendőri fellépés jó /és egyáltalán van/, akkor nagyobb a közbiztonság. Szeretném, ha a mi területünkön nagyobb figyelemmel lennének erre. /Váradl-u,30-ban lakó házfelügyelő esete, vagy az erkélyen napozók esetét említi fel még Hegedűs elvtárs./

Klayaafo eÍvtárs: A személy-elleni erőszak száma 60 főt tesz ki, ez mutatja, hogy van még probléma a kerüJe tben. Magam is úgy látom, hogy e téren nagyobb társadalmi fellépésre van szükség. Csak a téglagyári esetet említeném itt, amikor a gyáriak egészen biztos, hogy tudtak róla, hogy viszik a téglát. - Tehát a közömbösség igen nagy és ez ellen kell tenni valamit. Ezt a közömbösséget mutatja a Góraan esete, amikor a munkásőr bekísérte ós egy egész cigány-had követte őt, s a munkásőr biztosítását meg kellett szervezni, -arát Irt,ifi tarárá70” tó 9-drakor meg lahet verni valakit, vagy megverik őket. 8 hoSy ha nem futnak el, akkor

i

I tó - 5 -