Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1967-03-23
II ; I v ' - 5 -I | • A színvonalat abban is értem, hogy nem csak magasabb színvonalú | válaszokat adjunk, hanem testre-szabott választ kapjanak a felszólalók. /Pl./ Figyelni kell a válaszokat és ha előfordul, hogy helytelenül válaszólnak, akkor arra fel kell hívni a figyelmet • Kakuknc et.nő: Szerintem egy nagyon jó anyag, rendszerezett és tényleg a leglényegesebb dolgokra hivja fel a figyelmet. Megmutatja, hogy röviden is., lehet széleskörű problémával foglalkozni. S Nagyon meggondolnám, hogy minden pártszervezetnek megküldjük, nem tudom nem állna e fenn olyan veszély, hogy vannak benne konkrét, személyre: yonatkozó dolgok is, - felmerül, hogy egy gyengébb alapszerv nem tudja felhasználni az ottani kérdésekre adott válaszhoz, Horváth et.: A jelentés nagyon*világos, megmutatja, hogy a párttagságot mi foglalkoztatja. Kiemelkedőnek tartom azt a gon/ta, dolatot, amelyekről az előbbiekben is szó volt, - véleményem r szerint a nyitott kérdéseket súlyozni kellene; s először szerepeltetném a gazdasági mechanizmussal kapcsolatos kérdéseket, A munkások és a párttagság egy jó.része is az életkörülmények szintjéről nézik, várják az uj mechanizmust. Minden esetre"jó lenne ismertetni a gazd.mechn. célját és eszközeit is. Az anyagi ösztönzés differenciált jellege már most érezteti hatását. Az 1966 évi eredmények után is az uj premizálási rendszert alkal► I mázzuk és bizonyos vezetők elég magas prémiumhoz jutottak, -emiatt rnár mérges hangok hangzanak. ügy gondolom, hogy az uj bérezési rendszert el kellene fogadtatni a párttagsággal, az emberekkel.-te Tóth et.: Várakozással tekintettem az anyag elé, - megállapításom, hogy nagyon^szépen fogta meg a dolgot, az összefoglaló nagyon világos és áttekinthető. A Kakuk et.nővel, egyetértek abban, hogy ne adjuk ki ezt az anyagot, szerintem elegendő lesz, ha az ebben > rá foglalt megállapításokat titkári értekezleten tárgyaljuk. Elő kell venni a pártszei’vezeteknek a beszámolóikat és kiírni, hogy ki mit vetett fel, és úgy válaszolni a kérdésekre. A második dolog a válaszadás és annak tartalma, a taggyűléseken felvetett problémák jellegbe. A felszólalásiakat két na^y csoportra oszthatjuk - ami általános észrevételt tartalmaz és ami konkrét észrevételt vet fel. Az általános észrevételeket nehezebb y megválaszolni, többet egy alkalommal nem is lehet lerendezni, ezeket a pártmunka minden napi részének kell tekinteni, A válaszadás tartalma - és itt megjegyezném, hogy jó dolog, hogy eljutottunk odáig, hogy nyilvántartjuk a hozzászólásokat - bizony nem mindenhol jó válaszokat adnak, ez sokszor hanyagságon is mullik, mert nem mennek a Felszólalások tartalma után. Javasolnám,- hogy ezzel is foglalkozzunk á titkári értekezleten. Nagyon helyesnek tartom amit Bihari elvtárs javasolt, hogy ! ■ a felszólalókkal egyénileg beszélgessünk, - én még kibőviteném ezt a kört azokkal akik írásban adták meg felszólalásukat, i | Azt iá helyeselném, hogy meghívjunk egy-egy felszólalót az érintett téma - tárgyalásához a VB-ülósre, igy mi is segítséget tudnánk kapni. Véleményem hogyha valaki eljut oda, hogy egy pártértekezleten felszólaljon akkor már előzőleg nagyon sokat, foglalkozott azzal a témával és ilyen értelemben egy-egy kérdéshez a VB-nak is segítséget tud- adni. Korcsog et.:. Egyetértek azzal, hogy ne küldjük ki az anyagot,,. Azt azért meg kellene mondani, hogy az anyag 3. fejezetet néhány 6 ...__________________ i ■ !
