Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-24
Ahhoz képest, ahogy párttitkáraink fel vrinriak vértezve elméleti tudományokkal és a leterheltségükhöz képest, a dolgok egész jól mennek. Nem biztos, hogy jobban mennének, ha más elvtársakkal helyettesítenénk okét. Az anyag utal „arra, hogy pártvezetőségeink nem hatnak eléggé az emberek gondolkodásmódjára. Nem vagyok abban biztos, hogy közvetlen tudati alapon, bizonyos helyeken többre lehet menni. Van, ahol a tudati, és a cselekvés dialektikáján belül,a cselekvés van az első helyen, és igy valami tudati is marad e mögött. Vigyázni kell, hogy pártvezetőségeinkkel szemben, ne túl nagy követelményekkel lépjünk fel, anélkül, hogy a követelményekről lemondanánk, es nehogy olyan nyelven beszéljünk, hogy nem érezzük munkálkodásukat. Agitációs munkánkban is ki kell emelni azt, hogy az országos szintű dolgoknál vigyázni kell a számadatokra. Pl. kimondjuk, hogy ennyi meg ennyi béremelés lesz, ez központilag megadott szám, viszont ez az adott vállalatra már nem érvényes. Ez nem minden esetben van igy, de előfordul. Bihari elvtára: Kéri a VB tagjait, hogy foglaljanak állást abban, hogy 7 az üzemek hónaponként „tartsanak taggyűléseket, mivel "kifogás alá-esik, , 1 hogy sok a központi téma és belső életükkel az alapszervezetek keveset tudnak foglalkozni. Azt a határozatot, hogy 2 hónaponként tartsanak az üzemek taggyűlést, ez a VB„„hozta, de jó lenne, ezt a határozatot megváltoztatni', mert ez most időszerűnek látszik. Tóth elvtara: Az eloterjesztest jónak tartom. A pártcsoportok és a taggyűlések tevekenysege a pártmunkának két lényeges területe. Ahol jo partcsoport elet folyik, ott jó pártszervezetről lehet beszélni. Egyetértek azzal, hogy ez személyi feltételekhez van‘kötve, mert csak olyan követelményeket üe„het támasztani emberekkel szemben, amelynek eleget is tud tenni. Azért vannak alapvető követelmények, amelyekben nem lehet„engedményeket tenni. Egyik ilyen területnek a beszámolási kötelezettseget tartom. Beszámolni elég sokféle’, szinten lehet, itt nem , szabad„engedményeket tenni. Kötelezni kell a pártszervezeteket, hogy számoljanak be „olyan színvonalon, amelyen a munka elvan végezve. Ha a ré "titkár a két taggyűlés között végzett munkát nem megfelelő szinten tudta elvegezni, akkor olyan szinten számoljon be, ahogy elvégezte. Azt tartom, hogy minden taggyűlésnek, az előre megadott napirendi pon- f ' , í? ® ^ le£yen egy másik napirendi pontja is, ahol a két taggyűlés között végzett munkáról számol be a pártvezetőség. A másik a pártcsoportok szerepe a taggyűlést előkészítő munkában. Ezt r nem tartom kielégítőnek. A taggyűlést előkészítő munka színvonala nagyon so/mindentol függ. A pártcsoport értekezleteknek minden esetben tartalmazni kell részleteiben is, hogy mi lesz a taggyűlés napirendi pontja. Mondjuk el, hogy milyen témákat fog tárgyalni a taggyűlés és kérjük ki a véleményeket. „ Ha azt akarjuk elerni, hogy közös gond legyen a pártszervezet munkája, akkor ahhoz a felteteleket is biztosítani kell. Amit Stadinger et. mondott, hpgy valakit a tudatéiban befolyásoljunk vagy a cselekvésében, " ezt az eletben nem lehet legtöbbször külön választani. Ha valakit a cselekvéseben befolyásolunk, akkor gyakran a tudatában is befolvásol- 3 ni*??'rsze Eizoktol az emberektől többet várhatunk, akik értik i3 a politikát, ©aetenkent külön válnak ezek a kérdések a pártszervezet gyakorlatéiban e3 tényleg a cselekvés oldaláréi kell a párttagokat befolyásolni. • A hóaapónkénti taggyűlések tartasaval kapcsolatban, gondolom, hogy túl sok rendezvény„lesz a pártszervezetekben. Arról is volt határozatunk, hatonként kell pártnapot tartani és igy minden hónapbah lesz mta 1 ia+‘ Javróa?lná9i» hogy az instruktorok beszéljék +Ü5 G Pfrt32ervezetekkel a taggyűlések havonkénti tartását. Differenciáltan kell a taggyűlések ® apontasanak problémájával foglalkozni és a ■ ta. íT y,' ~ ~ .... ,-----------------------------------------f \ -2 - J
