Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1965-02-11
& „ pártszervezetek meg fogják adni a segítséget a ihoz, hogy azok a F lehetőségek, amelyek kétségtelenül megvannak a nagyvállalati rendszerben, jobban tudjanak érvényesülni 1965-ben, mint 1965-ban és • 1964-ben. Azt is szeretném remélni, hogy a belső feszültségek feloldásával, talán egy gyorsuló mozgással, el fogja érni azoknak a vállalatoknak a szintjét, ahol ma már forintban is meg lehet állapítani a gyáregység értékét és akkor a feladatát is teljesíteni fogja. Kakukné e; Úgy gondolom, a Kollégiumi határozat helyesen szabta meg azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásra várnak a vállalatnál; melyszerint a termelés volumene mellett, a termelési költséget csökkenteni, a munkatermelékenységet növelni kell. Tulajdonképpen a vállalati szervezeti formának e mutatók teljesítésében kell mutatni az eredményét. De ez az egy, másfél év mégiscsak kevés volt ezek kimutatására. Nagyon sok feszültséggel kellett megküzdeni, ami még ebben az anyagban sincs meg. A gyárigazgatékkal való beszélgetésnél, az utasítási jogkörük volt a téma. Itt most azt említem, amikor tavaly a Lehr elvtárssal beszélgettünk a gyárigazgatókkal; akkor olyan kérdés is felvetődött, hogy a főosztályvezetők nem tekintik őket partnernek, - csak a vezérigazgatótól hajlandók elfogadni utasításokat. De ezen már túl vagyunk és ilyen kérdések nincsenek az igazgatófőmérnököknél. Ekkor az igazgatók azt kérték, hogy rajtuk keresztül történjenek az utasítások, ennek előtte azonban még úgy szerepelt a javaslatban ez, hogy nem rajtuk keresztül, hanem közvetlenül az osztályokon történjék az utasítás. A vita tehát ezen folyt elsősorban. Az igazgatók azt mondták, nekik nincs ellene kifogásuk, hogy az igazgatófőmérnökök adhassanak utasítást a gyáregységeknek, de ez csakis rajtuk keresztül follyon, mert különben nem tudnak felelősséget vállalni az általuk irányított gyáregység munkájáért. Az igazgatók 99%-s ezt az álláspontot képviselte; csak egyetlen egy mondta azt, hogy hogyan jön ahhoz egy főosztályvezető, hogy őket utasítsa _ de ez teljesen szubjektív vélemény volt. Nagyon jó és tökéletes// mechanizmust tételez fel a központi apparátus részéről, amikor a Lehr elvtárs teljesen központosított feladatokat kiván kiadni. Megkönnyítette volna a vitát, ha lenne valami elképzelésünk, hogy egyáltalán milyen utasítási jogkörökre lehet ezt alkalmazni. Tehát, nem volt tisztázva, kellően kimunkálva, hogy ki az, aki utasíthat. Nem csak a főosztályvezető; sőt, még egy előadó is bizonyos kérdésekben adhat ki feladatot. A párt- és a gazdasági vezetés kapcsolatát illetően szeretném elmondani, hogy ennek alapja a kölcsönös bizalom. A magam részéről, de a pártvezetőség nevében is mondhatom, hogy megvan ez a bizalom; a Vég^elvtárs részéről is ezt mondhatom. De, nem mondhatom ezt az apparátusra. Mi úgy érezzük, hogy az ő részükről nincsen ez meg - f ők viszont úgy érzik, hogy a mi részünkről nincs ez meg. Két gondolat köré csoportosulnak ezek. A különböző állásfoglalások előtt nekünk először is nagyon körültekintően, sokoldalúan kell megnéznünk a kérdéseket; tehát, igen pontos adatokat-, elemzést kell beszereznünk és utána határozottan, egyértelműen dönteni. A vita az első kérdés kapcsán van, hogy mi úgy érezzük nagyon sok kérdésnél, hogy nem elég elemzőek, nem elég sokoldalúan vannak megnézve; s egyik-másiknál történt visszavonás is vagy elhúzása a dolgoknak. Tehát, ilyen jellegű problémáink voltak. De, úgy gondolom ezen lehet segiteni. A gazdaságivezetés részéről úgy Ítélték meg, hogy túl sokat foglalkozik a pártvezetés a gazdasági kérdésekkel. De, ha csak a munkatervet nézném, akkor úgy Ítélném ezt meg, hogy nem!, mert kb. 3o-4oRaz, ami a gazdasági kérdéssel foglalkozik. Viszont a magam részéről, igen sokat kell ezekkel foglalkoznom, és még csak azt sem mondhatom, hogy ez nem fontos, mert fontos!. Mégis úgy ítélték meg az Elvtársak, hogy sok kérdésben döntünk, amelyekben a gazdasági vezetőnek kellene dönteni. Nagyon nehéz a PVB helyzete is, mint központi egységé. Nagyon nehéz elkerülni, Rogy a PVB-üléseken ne csak a saját gyáregységeik helyze-E Ív társak2 él‘’enek ** emberek’/ mivel több vállalattól kerülnek ki az 9 j -----------------------------------------------—— t* I- 7 -
