Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1965-05-06
! ______ 'I ' X.... ■ 5 “ r Másik nehézsége a tanároknak, a tanulók napköziben való foglalkoz— » tatása; merthiszen, aki napközibe jár, az eleve hátrányos helyzet■ ben van, mivel jórészt csak este látja a szüleit és a tananyag elsajátítását is meg kell oldania, i Itt elsősorban anyagi okok vannak, és addig döntő változásra - a tanárok legnagyobb erőfeszítése mellett sem lehet számítani - amig az anyagi feltételek meg nem teremtődnek! Kovács, elvtárs /KISZ.ker-i uttörőfelel’őse/ 2-3 hónappal ezelőtt résztvett a Tanács ilyen témájú értekezletén;és nagyon nehéz', komoly feladatokat jelentene ez nekünk; mondhatnám, az ifjus&g érdekvédelmi, feladatait is jelenti ez sz inunkra, i j <Bukkantunk olyan problémákra, hogy szülők részéről szinte ilyen < ellenállás mu tatkozott meg a mozgalmi munkába való bekapcsolásuk— t°l,a gyermeküknek. /Ez inkább középiskolákban van, úttörőknél nemigen./ S, itt van az, hogy valahol az alapoknál kell nekünk • megfognunk e kérdéseket is. Például kb. 2oo ifivezető dolgozik az úttörőknél; itt a gyermekekkel való ilyen értelmű foglalkozáshoz is vplahogy több segitséget várunk el a tanároktól ás csapatvezetőktől. szeretnénk, ha az Oktatási Osztály is kimondaná, hogy bátrabban támaszkodjanak a pedagógusok az. ifivezetőkre, mqrt ezek a saját ra középiskolájukban a legjobbak. Természetesen ezzel magunk is foglalkozunK, de ilyen segitséget kérühk hozzá a pedagógusoktól. az ifjúságvédelmi feladatokról esett szó mqg az értekezleten ás le kellett szűrnünk azt a tapasztalatot, hogy nagyon gyengén állunk ©munkában; valahogy olyan formában kell ehhez is több, mintahogy a liszavölgyi elvtárs is elmondta. Másik pedig, hogy a KISZ érdekve de lm ^munkája még nagyon gyerekcipőben jár; tehát, a megelőzés kérdéseivel nemigen tudunk foglalkozni. Ehhez a Tanács gyámügyi hatosagával, a rendőrséggel, a mozgalmi szervekkel a feladatokat' I » jobban össze kellene hangolnunk és viszont. ^g.jljé e1 vtrairs: Az iskolavezetés és a tantestületek politikai érettségétől >ügg, hogy hogyan foglalkoznak e kérdéssel, * illetve a szóródás kérdésével. Amikor a kerületi PVE a tarfkötelezettségi törvény végrehajtását, a tanulmányi színvonal emelésének témáját i a®8ly sorosan összefügg a mai témával - már akkor [ í elfedez tűk, hogy e nehezebb körülmények megvannak. ^ í..n8béz körülményeket, hátrányt jelentő okokat nézve, nagyon küaí? íZeíek‘* ? i5kolánkban is / felmértük ezt' és azt tapasztaltuk hogy legtöbb esetben a szétzilált családi állapotok / eiva.it szülök, szesz- rabjai, stb./ a legtöbb okai a gyermekek .hátrányos helyzetének. ° akarop bagatelizáln’i az egyéb körülményeket, csak azt r 15+fi? 9 ha?Ssulyozm, hogy túlsúlyban a szülők ilyen Í!>pr' )maja.V,ann’ amelyhez fokozottabb társadalmi támogatásra az,lpk°Iai 'tömegszervezeteknok, az üzemi-szervezetek- Sokqinto+níáí0 4- fi ^hiteni lehet e gyermekek problémáját. probí°fiért+ An^--Í "v S J 3-öoben felfedezni a, gyermekek ilyen p’ +1,1 Vnfiíl 4 A szál ok hosszabb be te gs ege is okot jelenthet itt, pl. Tlvei fi toobet kell segíteni otthon a szülőknek, stb. . a lakásépítés ls> amely anyagi nehézségekkel jár a szülőknek: ez >s. problémát okozhat a gyermeknek. ’ Azért mondóm ezeket, mert sokszor nem mértük, nem kutattuk a gyermeTM í* amely esetleg azt okozta, hogy később már nem.is túdtunk vagypedig nagyon súlyos áldozatok árán tudtunk volna S8glXGni • Egyik előadáson a gyermekvédelmi előadó azt állította, hogy nő az elmaradott korú, súlyos, hátrányos helyzetben lévő gyermekek bünözéíendünSn sze?boszallni» de a átmeneti társadalmi rendünkben tulajdonkeppen természetes, hogy az erkölcsi problémák súlyosodnak. Hangsúlyozni szeretném itt, hogy a felfedett és a Wv «rtasba, V0tt syerra0k0k száma, nem feltétlenül azt eredm^nyezj 116 62 8 s-m*^fnem >zért növekszik ez a szám, mert egyreTnkTbb —_—_
