Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1964-01-30
i I ■ . . ' ' " Másik problémám a csoportos titkári értekezletekkel kapcsolatos. Nem tudom, van-e itt textilipari csoport, mert én nem ' ’ ilyenen„„vettem részt. Pedig a Csillaghegyi Lenárugyár párttitkárnőjével beszélgettem és sok olyan problémát beszéltünk -meg, amelyek közösek. Tehát, ha a csoportos titkári értekezletek szak-áganként lennének megtartva, talán több segítséget nyujtapnának.-Jobban kellene vigyázni a megfogalmazásnál a titkári értekez- Ifet hatását illetően. S nagy bátorság kellene ahhoz is, hogy azt mondjuk ki, hogy a titkári értekezleteken kapott előadások eredményeként jönnek létre mindazok a dolgok, amelyek az üzemekben történnek. Ugyanis ezek nagyon sok hatás eredményeként jelentkeznek, pl. sajtó, rádió, TV. és nem csak az itteni tájékoztat^ alapján„jönnek létre. Úgy talán helyesebb lenne, hogy a tájékoztató alapján, megnyugtató módon sikerült a témát rendezni. Talán egy kicsit mértéktartóbban kellene a tit-j^ri„értekezletek hatását i3 lemérnünk. Itt alapvető, hogy jo témája legyen, érdekesen legyen előadva, s akkor a titkárokat érdekelni fogja.-A javaslatokkal kapcsolatban; egyetértek a legalább havonta egyszeri ilyen csoportos titkári értekezlet tartásával, s itt ta yegy vagy „két konkrét kérdés megvitatásával. A termelés pártellenőrzésenek„kérdését is konzultációs formában, az egyik titkár„előadásával meg lehetne tartani. Biztos vagyok .benne, úogy jé lenne ez a titkári és igen aktiv vita alakulna ki. Az interpellációs titkárival kapcsolatban; úgy gondolom, erre módja vön minden titkárnak, hogy bármelyik bármikor ide fordulhat; erre nem muszáj megvárni azt, hogy gyűjtsék össze a kérdéseket. Itt nem az a baj, hogy nem adunk lehetőséget, hogy kérdezzenek, hanem inkább az, hogy nem kérdeznek. Különösen az ilyen nagy, összevont titkárin nem kérdeznek, talán inkább a csoportos titlrárinraztliiszem itt sok kérdés felmerül. Tehát nincs szükség arráVmódot adni a titkároknak, hogy csak kérdezzenek .-Egyetértek a „javaslatokkal és szükségesnek látom, hogy ezt az anyagot feltétlenül vitassák meg lent az üzemekben is. Dobos elvtára: Amikor a Bp-i foglalkozott e kérdéssel, már magunk Y is gondolkodtunk azon, hogy kellene ilyen vizsgálatot folytatnunk. Most utólag megállapítva, jó volt ezt a témát következetesen végigvinni, mert igy helyi tapasztalatot tudtunk szerezni. A KB részéről mind konkrétabb az igény a gazdasági- és tomegszervezeti „vezetés jobbá tételére, amely jobbá is tud válni; s ennek érdekében, a pártbizottságoknak is előre Kell , lépni. Nem nagy „tapasztalatunk van az összevont nagyvállalati pártmunka irányításáról, de már annyit' elmondhatunk, elértük azt, hogy színesebb legyen a munka, s olyan ember vigye az itt elhangzottakat tovább, aki azt üzemi viszonylatra tudja alkal’ mazni. Igazolja ez azt, hogy kevés jobb, szirfvonalasabb embert tudunk találni, akiktel azután a nagyobb egységeket tudjuk irány itani , „akik a helyi élethez viszonyítva tudják tovább adni a titkári értekezleteken elhangzottakat. A„csoportos titkári értekezletek azért jók, mert nem egészen jó megoldás az, hogy akin'ek 7 vagy 6 elemije van, ugyanolyan egyenjogúsággal kapja a tájékoztatót, mint pl: a Kakukné e., vagy a Pőv.Motorból a Kiss Péter e,, vagypedig a Méhi e. A tájékoztató színvonalán azt értjük, hogy ez még többet adjon azoknak, akik elértek ehhez a színvonalhoz. Ilyen értelemben már annyit„próbálkozott a PB, hogy ha nem szólaltak meg az összevont titkárin, majd megszólalnak a csoportoson; mégis ezek is ilyen általános mese-délutánok voltak, de nem nagyon szólaltak meg azok a titkárok, akiket szerettünk volna hallani*, s a fa vége az lett, hogy a két érából a csoportot vezető ember beszélt nW^töiíbitjhogy még itt is adjon valamit. . / . ^ jmrfHWMIMMNM —iwiiUKlIIIBaiK'
