Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-01-24
■*■**■■•■■■■■■*■*■■ '<■ nmwwwiKi'a juaamtr. .■ I - í -1 ‘ Meg kellene itt nézni, hogy az összevonás kérdésének megoldásához ki vannak-e bányászva az irányítás minden formái. Az anyagban nem látom kidolgozva az irányítás■szervezettségét• A vállalati önállóság kérdése. Ez is egy alárendelt kérdés. A gazdasági eredményességnek van alárendelve. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a gazdasági önállóságnak hagyományai vannak és itt vannak személyi, szubjektív tényezők is,’ amelyeket nem lehet kikapcsolni. Ha már tudjuk, hogy ilyenek vannak, akkor azt meg kell mondani, vagy legalább meg kell mondani azt, hogy hol látnak szubjektív véleményeket. A következő főbb pontokban foglalnám össze véleményemet;- a káder kérdéseket igen komolyan kellene kidolgozni,- meg kellene nézni, hogy az átszervezéssel kapcsolatos vizsgálatban, _melynek^célja a gazdasági tevékenység megjavulása, a személyi tényezők nem játszanak—e túlságosan nagy szerepet,valamint- ki kellene bányászni azokat az irányítási formákat, amelyek esetleg lehetségesnek látszanak ebben az esetben. Fülöp e: /BFB/ Feltétlenül helyes e munkának az a vonatkozása, hogy igen széles körben bevonunk elvtársakat e vitába. Az átszervezésnek, a vezetés megjavításának csak egy része az, hogy nagyobb gazdasági egységeket hozunk létre. A Könnyűipari Minisztériumban megszűnnek azok a szervek, amelyeket úgy neveztek, hogy inari középszervek, vagyis az iparigazgatóságok. Ugyanakkor ki fog alakulni, hogy iparáganként a vállalatok közvetlenül a Minisztériumhoz fognak tartozni, mert van egy csomó olyan kérdés, pl: külföldi festékek, vegyszerek, nyersanyagok, stb. eljuttatása Magyarországraj£?araelyek megoldása nem lehet vállalati xéé&kííh&é feladat. Jelenleg kialakul egy olyan Myzet, hogy az iparágak többségében megszűnnek az iparigazgatóságok és most keressük az olyan megoldásokat, amelyek alkalmasak a funkcionális és operativ feladatok megoldására is egyben. Pl: a gyapjuipari vállalatoknál a komplex vezetés tagoltan megy végbe, bizonytalansági tényezőt tartalmaz, azért is célszerű a nagyobb gazdasági tényezők létrehozása, mert ez az uj minisztérium inkább csak koordinációra lesz alkalmas, mint irányításra. Felmerült, hogy horizontális vállalatban hoznánk össze a 3 ker-i nyomó vállalatot. Viszont, amit az előbb elmondtam, az azt jelenti, hogy nem lesz iparigazgatóság, amit egyébként a kerületi nyomó üzemek 15 éve ki nem állhatnak. Most az áruelosztás kérte désének legkedvezőbb megoldását a horizontális vállalatban látják a ker-i üzemek. Viszont igy is egy-egy telep akarata ellenére kell megoldani az anyagelosztás kérdését, igy akkor itt is létre kell hozni egy csúcs szervet, aki kimondja, hogy kinek, ill. melyik vállalat rovására fog ez menni. ' Ezért, véleményem szerint a nyersáru ellátástól elszakítani a kikészítést, az egy nagyon rossz megoldás lenne. Nem szabad egy problémából kiindulva megítélni a dolgokat, hanem összefüggéseiben kell megnézni azokat. Kósae: Igen nehéz lenne ezekről a javaslatokról részletekbemenő vitat indítani, mivel semmiféle számításokat nem tartalmaznak. Azonban Végh e. említette, hogy a bizottság uj szempontokat fog kapni. A jelenlegi vizsgálatnál szempont volt a minőség kérdése, hogy exportképesek legyünk, a káder kérdés és az anyagellátás 1 megoldása. Felmerültek itt a vertikális vállalatok, de van-e Magyarországon egyetlen olyan vállalat is, ahol teljes a vertikalitás?. Ez talán megoldható lenne egy vállalaton belül. A gazdasági számításoknak - véleményem szerint - nem arra kell irányulni, hogy évek múlva milyen mértékben nő meg az egyes vállalatok gazdasági eredménye. A horizontális vállalattal megoldható lenne a káder kérdés is, de hogyan képzelhető ez el egy olyan-vertikumnál,'ahol a kikészítő vezetője nem ért a fonodához, stb. és fordítva. . / . -q*-~
