Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-06-13
\ ■ ' í I ! Ott kell tisztázni a dolgokat, hogy mit akarunk. Azzal egyetért, hogy a párt szervezetnék és a szakszervezetnek többet kell foglalkozni ezzel. Probléma csak a mozgalmi szerveknél van, vezetőik nem ismerik fel még a jelentőségét, hogy mit rejt magában a termelési tanácskozás. Kisebb egységekben a problémák jobban gijönnek, de éppen ez nem történik, ezt kell szorgalmazni, a rendeletnek ilyen értelemben kell érvényt szerezni. Sajnos van olyan dolog is, hogy valaki nem tud felkészülni. A pártszervezet szerepe helye milyen legyen ebben.* Helyesnek tartja, hogy segiteni kell ebben, de végletekbe ne menjünk, inkább nagyobb segítséget kell kapni és az ellenőrzés legyen konkrétabb. Vonnak olyan tapasztalatok, hogy a termelési tanácskozásokra meghívják a normairoda egy tagját, a szerkesztést, akik az ott felmerült ilyen jellegű problémákra megfelelően tudnak válaszolni. Meri állitáni, hogy az első helyre nem a szociális problémák kerülnek, de ilyen szemmel is lehet a- kritikát nézni, vagy a regjavaslatoknál van ami helyes, de a művezető ezt nem mondja meg. öté jó lenne elérni, hogy művezetői egységekben csinálják a termelési tanácskozást, mert ott konkrétabban hozzá lehet szólni. Ezt tartja a legfontosabbnak ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, mert jobbat kitalálni mint ami a rendeletben van nem tudunk. I.Tercs et.: Abban l.átja a legnagyobb hibát, hogy hogyan lehet egy termelési tanácskozást januárban megtartani, ha nincsenek az éves terv birtokában, tehát a termelési egység nem tud tárgyalni erről, mert nem tudjuk, hogy mit csinálunk és az anyag sincs még biztosítva. Tudomása azérint a vállalatokat értesíteni kell időben, vagyis az előző év 3. hónapjában a tervekről, ami nem történik meg. Nagyon jó benyomást szerzett a BMG-ben, ahol a rendelet szerint írásban megadják a dolgozóknak, hogy javaslatuk alapján milyen intézkedéseket tettek. A HKGY-ben felkeresett egy munkást, hogy problémájára kapott-e választ, majdnem elzavarta, mert mindig csak mondjuk, és soha nem csinálunk semmit. A kisebb vállalatok képtelenek a rendelet betartására, mert /fa jegyzőkönyv vezetők kellenének és egy kisebb vállalatnál egy sincs olyan aki gyorsírni tudna, ugyanez vonatkozik a válaszadásokra is. Gyűrcsó e1vtárs; Egyetért azzal, arait Stadinger elvtárs mondott, mégis Hogyan tovább. A tapasztalat azt mutatja, hogy SZB-o.k ezekkel a kérdésekkel nem mindig és nem egyenletesen foglalkoznak. Égető elvtárs vetette fel, hogy ezeken a tanácskozásokon , mennyire történik tudatformálás. Minden értekezlet sikere a vezetőj múlik, hogyan tudja elmondani a dolgokat, amin keresztül nevelődne© az emberek. Tehát az illető egyénnek kell politikailag és gazdaságilag, tájékozottnak lenni. A másik nagyon fontos dolog, hogy mit hogyan kell előkészíteni, hogyan kell lebonyolítani, a legfontosabb, hogy a javaslatok megválaszolva legyenek. Kosa János et.-: Stadinger elvtárs kijelentésére, hogy a termelési tanácskozáson nem íehet megtárgyalni a tervet. A vállalati tervet tényleg nem is lehet, de a tervnek az egyes üzemekre eső részeit meg lehet tárgyalni. Kádár elvtárs: Nem világos és hosszú idő óta vitatott a dolgozók TdŐvonása”*o tervek készítésébe, a vállalat és a pártszervezet mindent megtesz, hogy bevonja azonban jelenleg nem végrehajtható dolog. Jó lenne ha az illetékes szervek az ezzel kapcsolatos konzekvenciát levonnák, a jóváhagyott tervek ismertetéséibe be lehet vonni. A következő az lo22-es rendelet, sajnos ezt a rendeletet a gazdasági vezetők nagy része a szakszervezetnek passzolja át, akik átpasszolják a gazdasági szerveknek. 6 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------f' . *
