Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-07-12
F MRKxmMm&miMwmmti nwrrrimiiiiinvn 1........: 1 f \ tt 4 \ ! ' I $ Az oktatásban résztvevők 7o%-a kapott tanulmányi könyvet, ebből 4o% kapott kiváló minősítést. A pártvezetőség tehetnek valamit, nem azt mondja, hogy állítsák fegyelmi elé azt, aki rendszeresen kimarad az oktatásból. Mi ilyen esetben küldünk ertesiteat es a partvezetőség a/ hiányzást igazoltnak veszi. Nem nagyon mentünk előre azon a teren, hogy taggyűlésen megbírálták volna a hiányzókat, itt lehetne még javítani. Ha az alapszervezet foglalkozna, vagy a pártcsoportok velük, ilyen kisebb csoportokban jobban meg lehetne mondani a véleményt. A szövetkezeti politikát, amikor konkrét személyekről van szó, nem tudják alkalmazni, ez nem vontatkozik az előző mondatra, inkább a másikhoz tartozik. Gvurcsó et.: Bihari elvtárs ténylegesen érdekes kérdést vetett fel. ^ Bán elvtársnő válaszából nem tűnik ki, ha 46o6 főt veszünk alapul ennek 7o%-a kapta meg a bizonyítványt, ezen felül 4o% kapott kivaló minősítést? A számok azonban tükrözik, hogy vannak vannak problémák az alapos felkészítés területén. Az oktatás eredmenyessegét lehet mérni a magatartástól kezdve sok vonatkozásban. Amit Banne mondott az kétségtelen igy van, azonban ha boncolgatjuk, hogy sok ^ elvtárs olyan okatási formában vesz részt, ahol csak rutinból el, másképpen néz ki a helyzet. Ezért arra kell törekedni, hogy az 1962/63-as évi kiválogatásnál azt vegyék figyelembe, hogy olyan helyen tanuljon, ahol újat kap, mert csak ezzel tudja gyarapítani ismereteit. 0 is sokat foglalkozott azzal, amit Bihari elvtars felvetett, a társadalmi ráhatással is fejlődik az öntudat, azonbah nem olyan mértékben, mintha szervezett oktatásban vesz részt. Ezeket a szempontokat kell szem előtt tartani a következő oktatási évben. A másik, aki egyáltalán nem jelentkezik, ezt is valahogy tisztába kell tenni, ilyen esetekben ténylegesen maradjonaz a forma, hogy a meggyőzés a felvilágosítás, hogy vegyenek reszt az oktatásban. Ha 1956-hoz hasonlítjuk ténylegesen van eredmény, azonban a felkészülés az elmélyültebb tanulás területen nagy javulást nem lehet tapasztalni. Ratulovszky et.: Elsősorban a gazdasági vezetőkkel kapcsolatos probiemához szoThlzzá. Egyrészt olyan szempontból, hogy a part szervezetek hogyan foglalkoznak a funkcionáriusok oktatásaval, másrészt tt hogyan jelentkeznek ezek a problémák közvetlen a termeles területén. Náluk az a probléma, hogy még mindig nem tudták fegoldam hogy a gazdasági vezetők a politikai es gazdasági műnká1 hel:yesen tudják összehangolni, mindig ketté van ^választvat ín arról, hogy a párthatározatok a gazdasági„munkában tökéletesen elsikkadnak, nem beszélve arról, hogy az előbb említett probléma a termelés területén olyan irányba jelentkezik, hogy az egys: felelős vezetés megtartása helyes, ugyanakkor a fcollelctd.va Toolcsességét nem lehet nélkülözni. A másik dolog,„ hogy „bem ismerik tel azt a tényt, hogy mennyire szükséges a dolgozok tajekoztatasa.Amikor arról beszéltek, hogy a pártvezetés mennyire folyikbe a partellenőrző munkába, kiderült, hogy a titkár szakmailag eleg de a gazdasági vezető messze magasan képzett, ®zefc dót okoznak es az a határozat, hogy a gazdasági vezetők politikailag képezzék magukat, nincs megoldva. Meg kell mondani, hogy ® közép és felső iskolákban kapott oktatással nem vagyunk teljesen megelégedve.A kiválogatásra nagyon komolyan ra kell gyozni az embereket, hogy végezzenek tanfolyamokat. A dőlog, hogy ne elégedjünk meg azzal, hogy iskolákat vegeztek, az elleno zést fokozni kell, jobban meg kell nézni, h0&y f miiven iránvu. Az anyagot jónak tartja, de ugy gondolja, hogy a követelményekhez képest nem jutnak kellően előre. Fejlődünk, de a technika fejlődése sokkal gyorsabb.
