Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-01-25
" . '' - 3 -» így általános véleményként jött ki, hogy jobb ha igy tálalják annak a feltevésével, hogy még ennyire sem látják súlyosnak a helyzetet. Krausz elvtárs felvette, hogy miért került ez az anyag VB elé. Ugy került ide, hogy a ped. szakszervezet a múlt év folyamán, amikor nehezebb volt a helyzet, több értekezletet tartott és ott felvetették a nevelők ezt a problémát és bizonyos értékű munkát a szakszervezet végzett. Ezt „a tevékenységét újra megkezdte a szakszervezet az oktatási osztálytól függetlenül. Az ő jelentésük igen szigorúan tárgyalja ezt a„helyzetet, igy került a VB elé az anyag, hogy próbáljunk tiszta képet nyerni és ha ilyen a helyzet próbáljunk erőfeszítéseket„tenni. Krausz elvtársnak válaszolja, hogy a 18 órás óraszám valóban azt jelenti mint az üzemekben. Ezt önként vállalták, tehát nem szabad ugy szerepelni, mintha rájuk kényszeritettük volna. Hogy hány százaléka a pedagógusoknak, akikre ez a tulrhelés hárul, válaszolja, hogy 5o%. A pedagógus pártszervezet munkáját igen pozitiven értékeli, nagyon jé munkát végeznek<i de a túlterhelés ellen ők sem tettek „semmit, ebből a szempontból egy tó kicsit el kell marasztalni őket. Állásnélküli pedagógusok bánnák a kerületben ia, akiket vidékre neveztek ki és azt nem vállalták el. Vidéken nagy nevelőhiány van, Budapesten ilyen„nincs. Hantos elvtárs kérdezi, hogy ki kell-e hangsúlyozni a 48 órát. Ezt nem azért hangsúlyozták ki, hogy nem teljesitik, hanem azért, mert van olyan hangulat a nevelők között, hogy amennyiben a heti kötelező óraszámot teljesitik, ebben az esetben többet teljesíteni nem kell. áz ilyen félreértések miatt szögezték //.le. Ratulovnszkyi elvtársnak válaszol, hogy valóban ugy néz ki, hogy a pedagógusoknak is megnőttek az igényeik és a fizetés még nem áll arányban afefcal ahogyan szeretnének élni. Ebben van is valami, ugy érzik, hogy annak ellenére, hogy fizetésüket 2 alkalommal „„rendezték, anyagi gondjaiktól teljes mértékben még mentesítették őket és ezen a teren m 'ég javítani kell. Az 5 éves terv ismeretében tudjuk, hogy a ped-. fizetés rendelésére az 5 éves terv során nem kerül sor és „a köte-j lező óraszám csökkentésére sem. Tehát ahol több„a gyerek„és csalá' ^ di problémák vannak, ott a pedagógus szivesen vállal túlórát, hogy családi gondjain enyhítsen. Válaszolja továbbá, hogy 1„évben 2 statisztikát kérnek az év elején és az év végén, ezenkivül nem kérnek. Sütő elvtárs vetette fel, hogy a társadalmi munka, a továbbképzés is túlterhelés, továbbra is vallja, hogy nem túlterhelés, mert az üzemekben is van ilyen, ezt túlterhelésnek venni„nem lehet. Ez egyben igény ia, mert az ééettel a fejlődéssel lépést kell tartani, uj feladatok is jelentkeznek, a kommunista nevelés, korszerű nevelés terén, ehhez pedig tanulni kell és fel kell készülniük a nevelőknek. Ezen a téren nem tudnak engedményt adni. Bihari elvtársnak válaszolja, hogy a III. kerület tantermi vonatkozásban nagyon jó helyzetben van, ennek következménye, hogy a felső „tagozat csak délelőtt jár iskolába. Az ideális tanulocsoport szama „ 2o-25 fő, ilyen létszámmal magas szintű nevelő munkát lehetne végezni. Budapesten 35-4o gyermekkel kell foglalkozni, vidékén meg rosszabb a helyzet. Tehát igy kifogástalan munkát„végezni nem lehet. Van kisebb létszámú osztály is, a tanterem kicsiségé miatt, 1 ami egy kényszerhelyzet. Milyen a hatása a túlterhelésnek. Tény az, hogy ha valaki túlterhelt, teljes értékű munkát nem tud vegezni, mert nem tud kipihenten bemenni az órára és jól felkészülni. Természetesen a túlterhelés a gyerekekre is rányomja a bélyeget. Bihari elvtárs kérdezi, hogy milyen az önkent vállalt túlterhelés. Tudtával rákányszeritett túlóra sehol sincs, azt mind önkent vállalták. Hogy má3 kerületben milyen a túlterhelés, erről nincs tájékozottsága. A tárgyi feltételek vonalán nagyon jó helyzetben vannak. m w I £ 1 I . L—^ ___________________________— _ —— j
