Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-05-03
jgKiMKMmaKftttWWBHWeSMnBI fTlimflTT mm TI IT ÍH Ml I Í " i | , " 7 “ i Dobos elvtárs: Birálat tárgyát képezi, hogy a bizottság összetételét ' * nem találja szerencsésnek Krausz elvtárs. Meg kell mondani, itt olyan szempont vezetett bennünket, hogy ne kimondottan textilipari szakemberek végezzék e munkát azért, hogy a bizonyos irányú túlfűtöttségek elkerülhetők legyenek. Ilyen értelemben bizonyos szakmai hiányosságok mutatkozna!?, amelyek igen aktivan. felmerültek itt a VB ülésen. Helyes volt a brigád ilyen összeállítása, ezt látom igazolódni eddig a VB-ülés menetéből. A bizottságot hozzáértő emberekből állítottuk össze, akik beruházásokkal foglalkoznak és két textilipari szakember is be van vonva. Csak amikor a brigádtagok végezték e munkát, Krausz elvtárs nem volt az.üzemben, ezért mentünk szakbizottságon belül, a Hartai elvtárshoz. A vizsgálatra és az anyagra vonatkozóan; a leglényegesebb dolgokra, a hiányosságokra az elvtársak rá irányították a figyelmet és ennek alapján kívánjuk majd megtenni észrevételeinket az illetékes szervek felé. Stadinger elvtárs: Ez a jelentés nem egész jó képet mutat, ugy látom, rossz helyre tettünk fel kérdéseket. Az alapvető kérdéseket a minisztériumnak kellett volna feltennünk, mert az alapvető beruházásokat ők eszközük. A kapacitás-bővitő beruházáshoz azért vizsgálni kellett volna a jelenlegi kihasználtságot, s a fedezetlennel megállapítani, hogyan lehet leterhelni. Ennek az anyagnak az alapján, magam sem vagyok meggyőződve, hogy szükség van erre a 375 mill. Ft-ra. Legalábbis ezt nem lehet kiolvasni az anyagból. Alapvető kérdései? tisztázatlanságai kaptak hangot, pl: a technológia nincs eldöntve, ilyen alapon a beszerzendő gép sincs meghatározva, E kérdésekben nem határozatot kell hozni,hanem, mintegy vizsgálat alapján felmerült dolgokként vegyék figyelembe. Az az óriási beépítettség, ami a Goldbergemél, Pamutnál van, az egy lehetetlen helyzet. Valahova koncentrálni kellene a dolgokat, a Textilfestőnél már van is egy ilyen szándék, amivel egyetértünk. Egyáltalában tisztázni kellene, a Golőbergerrel mi lesz ott a házak között, s öt év, az nem egy kis idő. Felmerül, hogy nincs megfelelő festékkonyhája, se pénz, se hely nincs ehhez. Mé^ 17 lakást kellene fe szanálni ehhez a Goldbergemél. Itt a 98 %-os beepitettség nem azt jelenti, mint a Textilfestőnél, mert a Goldbergemél már felfelé is tele varinak. Ezekre a dolgokra kellett volna kitérni az anyagban. Azért meg kell még azt is mondani, hogy erősen meglátszik az anyagon, hogy a Hartai elvtárs ebben a bizottságban közreműködött. /Hartai elvtárs: Számok ezek./ Egyetértek azzal, hogy a számok igazak, de ezek csoportosítása és magyarázása esetében a Textilfestogyár-i dolgok domborodnak ki. Jobbnak tartottam volna, ha a felmerülő problémák a minisztériumi elképzelésekből indulnál? ki és bár igen sok hasznos kérdést dolgozotl fel ez az anyag, de jobb lett volna, ha az elvi problémákat nagyobb alapossággal vetik fel benne. Sásdi elvtárs: A Pamutipari Igazgatóság részéről örvendetesnek tartjuk azt, hogy napirendre tűzték és tájékozódni akarnak e kérdésekben az elvtársak. Ez az egész fejlesztés hogyan jött létre? Nem olyan fiatal a kikészítő ipar gépparkja. 1945-56-ig a három kikészitőgyárban „nem történt semmi, s közben a világ technikailag óriásit fejlődött. Sok éves viszonylatban exportálja terméke/t és 7o-8o %-ban tőkésországok felé exportál. Ez azt jelenti, hogy technikailag is lé-„ pést kell tartanunk a tőkés országok kikészítésével. Ennek érdekében, a rekonstrukció keretében, az elavult gépparkot ki kell„_cserélni. A rekonstrukció első üteme az 1956 -57-os induláskor öt évre volt tervezve, s a második ütemben 6o-63-ig fejeztük volna be a kikészítő üzemek felújítását. Az első ütem nagyjából meg„is valósult, csak kisebb lemaradások történtek a különböző országokból beérkező gépek miatt. r. • • Íj * -----------------------------------m 1 « I
