Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-18
MSZ MP. III. ke r-i Bízottá ága Bp. III. l<5 s -u .3 2. f 5 J , 1 3zFné/Kov. Feljegyzés a Kórház-utcai iskola alsótagozatös nevelőivel folytatott beszélgetésről. A beszélgetés sorún az alú.bbi kérdéseket tetten fel:- Mennyire is ti érik a párt szövetségi politikájúit?- Hogyan látják érvényesülni a gyakorlatban, saját tapasztalataikon keresztül? Éreznek-e valamilyen hátrányt, mint pártonkivüliek?- Milyen kötelezettséget ró a szövetség az értelmiségre, különös tekintettel a pedagógusokra? Hogyan vonatkoztatják ezt saj átmagukra?- Mit értünk az uj értelmiség fogalma alatt. A beszélgetés során elsősorban arra tértek ki, .hogy ők mit tesznek a szocialista nevelés érdekében. Nagy gpndot fordítanak a kisdoboaaoagalomra. A szocializmus lényegét a gyermekek nyelvén igyekeznek tolmácsolni a tanulók felé. ^Megmagyarázzák, hogy az úttörő-nyakkendő három sarka úttörő, a KIűjZ qq a part egysegét fejezi ki* (A tankönyvekben is ki van emelve az ipari munkásság szerepe és a tanulás során is igyekeznek a műnk aso sz taly j el ént ős égé t a láhuzni. Az idősebb pedagógusok - saját tapasztalataik alapján - gyakran összehasonlítják a munkás gyermekek életet ás tanulási lehetőségét a múltban és ma. 'Azt is megemlítették, hogy számtalan esetben tapasztalják, hogy nem a régi ipari munkássággal állnak szemben, pl. ma már nem kell a pedagógusnak egy levelet vagy kérvényt megírni a szülő helyett, mert a munkások kuli uralt a bb ak, Sót azt el is túloz ták olymódon, hogy ma mar nincs is általában különbség a munkásság és értelmiség között kulturális tekintetben. A szövetségi politika lényeges kérdéseiről nehezen beszéltek, miután erről keveset is tudtak. A szövetségi politika alatt a munkás-paraszt szövetséget értették. Az egyik meg ^is jegyezte, hogy az értelmiség nem szövetséges, mert az belenő a munkásosztályba és parasztságba/kés őbb ezt helyesbítette, hogy az é étel miség, a munkásosztály és parasztság soraiból keiül ki, ezért nem -"-V sz öv et séges/. Az uj értelmiség fogalmának meghatározásánál előbb a választóvonalat a fis zaba dulas előtt és után végzettek között hozták meg. .Azután ők maguk vezették rá sajátrnagukat arra, hogy ilyen különbséget nem teszünk, hanem a világnézeti felfogas és politikai állásfoglalás alapján Ítéljük meg, hogy ki tartozik uj erte3.miség /m^rxistQ értelmiség/ soraiba* Elmondották, hogy semmi megkülönböztetést nem éreznek, mint pártonkivüliek /pl. üdülésnél, jutalmazásnál/. A párttagokkal jó a kapcsolatuk. A titkár mindenben készségesen segiti őket. A párttagokkal mindenben együttműködnek.^ Együtt vesznek részt az ideológiai továbbképzésen és itt a nagyobb felkészültségről lehet észrevenni, hogy kik a párttagok. Megjegyeztek azonban, hogy egyes helyeken és esetekben még ma is tapasztalható ért elmiség-ellen esség. Leginkább azt sérelmezik hogy az iskolai felvételeknél ugy tapasztaljak, hogy gyermekeik hátrányt szenvednek értei miségi sz ara ázásuk miatt, E^re példaként hozták fel egy kartársuk gyermekét , aki csak 2-3 évi próbálkozás után jutott be az egyetemre* ügy nevelő pedig ugy nyilatkozott, hogy neki még kicsik a gyermekei, de már előre fél, hogy nem tudnak majd egyetemre kerülni. .Az a véleményük, hogy I miután a munkásosztály már elérte a szellemi vezetés szintjét, nem lát- J jak szükségesnek a származási megkülönböztetést az iskolai felvételeknél. | A beszélgetést, melynek során a szövetségi politika egyes elméleti kérdéseit tisztáztuk, hasznosnak találták. Búdap est ,1961.május i0. In 1 /szittya Ferenc né/£Íc M •> APÓ. " ' '
