Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-18
I "5_ Í 1 -Ahogy össze van állítva az anyag és ahogyan tükrözi a III. kerületi helyzetet, ezt ténylegesen reálisnak lehet tekinteni, ténylegesen is igy van az életben. Nagyon fontosnak és jónak tartom a határozati javaslatokat és, hogy a pártszervezetek ezeket megtárgyalják. A parasztság felé történő helytelen nézetek, 3zenüSleletekkel kapcsolatban. Győr megyébe pl. a legkipróbáltabb elvtársak jártak kis és ott is néhány elvtársat vissza kellett hivni, mert mikor nem ment úgy a dolog, rögtön azt vágták a parasztság fejéhez, hogy mi 1945-ben ezt-azt csináltuk, áldozatot hoztunk és ti most azt sem tudjátok megtenni, hogy belépjetek a termelőszövetkezetbe. Ugyancsak a Vörös Csillag tsz-ben, hogy nem olyan magas rögtön a munka egy és-átlaguk' nem nagyon tetszik nekik, erre azt moncják, mit höbürögnek annyit, mi is hoztunk áldozatot 1945-ben, értsék meg, hogy az induláshál nem lehet mindjárt magas az átlag. A pártonkivHűekkel kapcsolatban. A Tanács Okt.ősz.vezetőjét Marton Ferencet el kellett marasztalni, mert az iskolák/ igazgatói és ig.helyettesi állásának betöltésénél csak a párttagokban 'látta a párt-politikai irányelvek megvalósításának lehetőségét, illetve biztosítását. Meg kilett magyarázni néki, hogy nem ez az elsődleges, ez az iskolaév kezdetén volt. .Azonrt • bún nagyon kell vigyázni, hogy ez a fogalom nehogy valami sérelmet szenvedjen. Az előbbiek bizonyítják , hogy a kerületi PB ezt a kérdést már tavaly őszén is helyesen látta. A kiskereskedőkkel foglalkoztam, az anyagból is látják az elvtársik, hogy milyen lehetetlen dolgokat vetnek fel, pl. akkor nem lesz osztályharc, ha mindenki megelégedett lesz. A Tanács apparátusának 4o párttag és hiába próbáltuk, hogy egy becsületes pártonkivülit bizzunk meg a Pü.osztály vezetéssel, mikor kiválasztottunk kettő olyant, aki megfelelne a követelményeknek, akkor kereken és kategorikusan megmondták, hog nem vállalják, hivatkoztak családra, stb. De nem ez volt az igazi ok, hanem nincs meg a bátorságuk, a légkör sem olyan, mert ha ez meglett volna, akkor nem lépnek vissza olyan megtisztelő ajánlat elfogadásától, hogy osztályvezetők legyenek. Egy értekezletet hívtunk össze a múltkor, ahova a körzeti titkárokat is meghívtuk, hogyan látják a tanácstagok munkáját és r*a gyengébbek helyett, már most nézzenek körül, kezdjék kiválogatni a jelölteket. Frre Sándor elv társ, a m/ö-os körzet titkára feláll és közbeszól, hogy ugye természetesen csak párttagok lehetnek ezek. A Szabados református lelkésszel kapcsolatban, hogy beválasztottuk, azt hiszem az egyik oldalról n másikra estünk. Mint f áll imhatalmi szervbe nem kellett volna ezt beválasztanunk, sok viszályt, egyéb konfliktust is okoz ott n mindennapi munkában. Véleményem szerint, a Népfrontban tevékenykedhet, de mint államhatalmi szervben nem kell dolgoztatni. Nekem is az a véleményein, hogy korátnsem olyan élesen vetődnek öel a problémák, mintahogy ez 1-2 évvel ezelőtt volt. Klárin? elvtárs: Az a véleményem, jó, hogy az anyag felveti a problémáik, A mi brigádunk elég sok réteghez jutott el és ezeken felmerültek mindazok a problémák, amelyeket az anyag tartalmaz. Különösen a tsz parasztság kérdésére szeretném felhívni a ff_ gyeimet. Nekünk nem mindegy, hogy ezek hogyan látják, hogyan értékelik a szövetségi politikát, összekeverik a termelőszövetkezet politikájával, m’g a vezetők sem értik meg egészen. Nagyobb léptekkel kell rátérnünk arra, hogy megórtáék a szövetségi politikát, A kisiparosoknak példáiul egyáltalán fogalma sincs erről, kérik, hogy még inkább foglalkozzunk velük. A Népfront jó lenne, ha ilyen szempontból is foglalkozna veiül mitor oda felmennek, 1 árát politizáljanak, 2-St szőraWzanak ^ • / • S ' ^ — j«—jpii aw: atriBKm'tgaasifcfó
